Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
A prozódia hatása diszjunktív tagadó mondatok hatókör-értelmezésére óvodáskorban
›
4. Kísérlet
›
4.1. Módszer
›
4.1.2. Eljárás

4.1.2. Eljárás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kísérletünk Goro és Akiba (2004a,b) – a 2. szakaszban részletesen bemutatott – módszerének egy egyszerűsített változatát alkalmazta. A részt vevő gyerekek egy PowerPoint bemutatót láttak, melynek minden diáján szerepelt egy állat, az állattal szemben pedig egy asztal, melyen két tányér volt látható. Az elképzelt szituáció szerint minden állat kapott két gyümölcsöt: egy narancsot és egy mandarint. Minden dián egy animáció mutatta be, hogy az adott állat hány gyümölcsöt szeret.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyerekek a kritikus kondíciókban mindegyik diához kapcsolódóan egy diszjunktív tagadó mondatot hallottak. A kísérlet célmondatait a diák bal felső sarkában helyet foglaló Kismanó mondta ki, akinek a szemét a felmérés legelején „bekötöttük”. Kismanó szemének bekötését Goro–Akiba (2004a,b)-hez hasonlóan egy olyan kontextusnak a megteremtése motiválta, melyben az ignoranciaimplikatúra könnyen megalkotható, és így a diszjunktív tagadó mondatok TD olvasata is pragmatikailag engedélyezett. A gyerekek feladata az volt, hogy eldöntsék, megfelel-e az elhangzott mondat az adott dián látott animációnak, amely a kritikus kondíciókban azt kódolta, hogy az adott állat egyik gyümölcsöt sem szereti, vagy pedig az egyiket szereti, a másikat nem. A töltelékmondatok esetében – melyek konjunkciót tartalmaztak – a feladat ugyanez volt. A résztvevőktől nem volt elvárás, hogy a válaszaikat megindokolják (ennek ellenére sok esetben spontán megtették).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két gyümölcs még a gyakorló feladatok előtt bemutatásra került, azonban a gyakorló és tesztfeladatok során a gyümölcsöket tartalmazó tányéroknak csak a legszélét látták a gyerekek, magukat a gyümölcsöket nem. Erre azért volt szükség, mert amennyiben a gyerekek látták volna, hogy pontosan melyik tányéron melyik gyümölcs van, akkor egyértelműen látták volna azt is, hogy melyik gyümölcsöt szereti és melyiket nem szereti az adott állat, és így az ignoranciaimplikatúra megalkotása nehézségekbe ütközött volna.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik különbség az eredeti és a mi módszerünk között tehát az állatok által megevett ételek számának bemutatása volt: az eredeti módszer közvetettebben, érmek által mutatta meg, hogy egy-egy állat hány ételt evett meg. A gyerekeknek az érmek „jelentését” előbb dekódolniuk kellett ahhoz, hogy meg tudják ítélni, hogy az elhangzott mondat helyesen írja-e le a történteket. A jelen kísérlet közvetlen módon, animációk segítségével ábrázolta ugyanezt. Ennek a célja az volt, hogy egyszerűsítsük a gyerekek feladatát (dekódolás és ítéletalkotás helyett csak ítéletalkotás) és ezáltal kiiktassunk egy olyan potenciális tévedési lehetőséget, amelyet Goro és Akiba (2004a,b) módszere nem zárt ki: azt tudniillik, hogy a gyerek egy adott érem alapján nem jól rekonstruálja, hogy a szóban forgó állat hány ételt fogyasztott el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További különbség az eredeti és az általunk használt módszerek között a kísérleti fázisok száma. Az eredeti módszerben alkalmazott két fázis helyett a mi elrendezésünk csak egy fázist tartalmazott. Ebben az egy fázisban minden állat esetében közvetlenül egymás után történt meg az adott szcenárió és a róla szóló állítás bemutatása, és utóbbinak a megítéltetése. Ezzel az adatfelvétel ideje lerövidült, ami azért előnyös az óvodáskorú gyerekek esetében, mert az ő figyelmüket nehéz egy repetitív kísérleti feladatban huzamosabb ideig fenntartani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók személyes kapcsolatain keresztül bevont gyerekek szüleik felügyelete mellett online Zoom (www.zoom.us) videókonferencián keresztül teljesítették a kísérletet, míg az óvodai növendékekkel történő adatfelvétel személyesen, az óvoda egy csendes helyiségében, az óvoda egy munkatársának felügyelete mellett történt.2 Az online és személyes adatfelvétel közötti egyetlen különbség az volt, hogy a kísérleti anyagot tartalmazó PowerPoint bemutatót az online adatfelvétel esetén képernyőmegosztás segítségével, a személyes adatfelvétel esetén pedig a gyerekek elé helyezett laptopon követték végig a résztvevők.
1 Kizárólag Kismanó szempontját figyelembe véve ez a veszély a gyümölcsök ábrázolásától függetlenül természetesen nem állt volna fenn, hiszen ő a bekötött szeme miatt nem látta a gyümölcsöket. Azonban az óvodáskorú gyerekek – tudatelméleti képességeik jól ismert potenciális korlátozottsága miatt – a mondat értelmezésekor nem feltétlenül vették volna fel Kismanó beszélői perspektíváját.
2 A Zoom videókonferencián keresztül történő adatfelvételt a Covid-19-cel kapcsolatos körülmények indokolták. A statisztikai elemzés alapján az adatfelvétel módjának nem volt szignifikáns hatása.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave