2. A topik pozíció a magyarban mint az információszerkezet része

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar mondat alapszerkezetét, legalábbis hagyományosan, bizonyos ezen tanulmány számára lényegtelen bonyodalmakat figyelmen kívül hagyva, három fontos szintaktikai projekció határozza meg: a topik, a kvantor és a fókusz (Hunyadi 1981; Kenesei 1986; É. Kiss 2002; Szabolcsi 1997 és sokan mások). Ezek közül kettő, a topik és a fókusz, egyértelműen az információszerkezethez tartozik, a kvantorpozíció (vagy a disztributív kvantor pozíciójának a) státusza viszont bonyolult, és nem sorolható egyértelműen sem az argumentumszerkezethez, sem az információszerkezethez. Az (5) példa – Donáti (2021, 16) nyomán – nemcsak a három pozíciót mutatja be, hanem azt is, hogy az első kettő többszörösen is kitölthető:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár léteznek bizonyos nézetkülönbségek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is a magyar topik pozíció szemantikája, nagyrészt mai napig elfogadható az a nézet, hogy a topik „argumentum a mondat logikai alanyaként funkcionál” (É. Kiss 1992, 106),1 valamint az, hogy a topik kiválasztását inkább stilisztikai, valamint pragmatikai tényezők befolyásolják, amelyeknek nincs nyilvánvaló hatása a denotációra.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyuris (2009) két fontos problémára is rámutat. Először is, megjelenhet látszólag topik pozícióban egy nemspecifikus határozatlan főnévi csoport, ami a (6) példában abból is látszik, hogy a határozatlan névmás (valami) egy modális határozó (valószínűleg) után és annak hatókörében jelenik meg. Gyuris (2009) meggyőzően kimutatja, hogy ilyen esetben a mondat nem a határozatlan névmásról (vagy annak jelöletéről) szól. Egy lehetséges, de a mai napig nem teljesen kidolgozott megoldás az, hogy ez a névmás a látszat ellenére nincs a topik pozícióban. Egy másik megoldás, amelyet Gécseg és Kiefer (2009) javasol, az lenne, hogy a magyar topik pozícióra nem vonatkozik a megszokott referenciális megszorítás, mert a topik pozíció a logikai alanyt tartalmazza és nem a megszokott, pragmatikai topiknak tekintett összetevőt, amelyre a referenciális megszorítások érvényesek lennének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másodszor, amikor több összetevő van topik pozícióban, nehéz fenntartani azt a nézetet, hogy a mondat valamilyen értelemben mindkettőről szól, még akkor is, ha azt mondjuk, hogy a két topik valamilyen hierarchikus viszonyban áll egymással, vagy pedig egy közös topik csoportot alkot. A (5) példát illetően a kérdés az lenne, hogy a mondat Annáról, Mariról vagy valamilyen értelemben mindkettőről szól-e. Mivel nem teljesen világos, hogy mit is jelent a mondat logikai alanyának lenni, vagy Reinhart (1981) elméletét használva, az információ „tárhelyeként” funkcionálni, nem nyilvánvaló, hogy lehet-e erre a kérdésre egyértelmű választ találni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos ezen kívül megjegyezni, hogy a (mondatkezdő) topik pozíció nem az egyedüli lehetőség a magyarban a topik jelölésére. Néhány egyéb lehetőséget a (7) alatti példák mutatnak be. Ebben a tanulmányban nem fogjuk a (7a–c) példákat külön szerkezetként kezelni, de az ilyen szerkezetekre a 4.2. részben visszatérünk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (7) példában bemutatott szerkezetek két tagmondatból állnak. Kenesei (1992) szerint a topikjelölő mellékmondat a főmondathoz csatolt adjunktumként elemezhető. Továbbá két különböző beszédaktust posztulálhatunk: az első a topikot azonosítja, a második pedig erről, vagy legalábbis ezzel kapcsolatban tesz egy kijelentést. Ilyen szempontból nem meglepő, hogy az ami x-t illeti szerkezetben kérdőmondatok, rejtett kérdések és egyéb olyan kifejezések is megjelenhetnek, mint a (8) alatti példákban, amelyek a főmondatban semmilyen konkrét kifejezésnek sem képezik az argumentumát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(8)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Visszatérve a mondatkezdő topik pozícióhoz, ebben a pozícióban is megjelenhetnek kérdőmondatok vagy rejtett kérdések, mint a (9) példákban, viszont ezek az ige vagy a predikátum argumentumaiként szolgálnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(9)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek megfelelően nemcsak az a kérdés vetődik fel, hogy milyen szerkezeti különbségek vannak a különböző topikjelölő konstrukciók között, hanem az is, hogy van-e arra lehetőség, hogy ezen konstrukciók között pontosabb jelentéstani megkülönböztetést tegyünk.
1 Gécseg és Kiefer (2009) ugyan megkülönbözteti a topik és a logikai alany fogalmát, de végső soron azt állítják, hogy a magyar topik pozíciót a logikai alany foglalja el. Tehát ez csak terminológiai különbség É. Kiss idézett meghatározásához képest.
2 Az úgynevezett kontrasztív topik esete (Gyuris 2009) fontos kivétel.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave