2.1. Fókuszérzékenység
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p1 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p1)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p1)
Széles körben elfogadott nézet, hogy egy sor nyelvi kifejezés értelmezése függ az adott mondat fókuszszerkezetétől (Beaver–Clark 2008; König 1991; Krifka 2001). Ez a megfigyelés nyelvtől függetlenül érvényes. A jelenségre általánosan a „fókuszérzékenység” (focus sensitivity) fogalmával utalnak. E jelenség tárgyalása leginkább a fókuszérzékeny partikulákra koncentrál, mint például az angol only, also, even ’csak, is, még ... is’. Lásd például az angol kizáró partikulát tartalmazó mondatokat (2), ahol a kizáró operátor értelmezése a fókuszjelöléstől, vagyis a mondat fókuszszerkezetétől függ. A kizáró partikula esetében az eltérő fókuszjelölésből adódó értelmezési különbség igazságfeltételes. Egy olyan szituációban, ahol Peti megcsókolta Katit Amszterdamban, a (2b) állítás hamis, viszont a (2a) állítás igaz.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_table_94 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_table_94)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_table_94)
(2) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_104 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_104) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_104) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p4 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p4)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p4)
Hasonló példákat adhatunk más fókuszérzékeny partikulákkal is, ahol az értelmezési különbség természete eltérő. Az additív partikulát (also ’is’) tartalmazó mondatoknál a fókusz eltérő elhelyezése előfeltevésbeli különbséghez vezet. A (3) példában mindkét mondat azt az állítást teszi, hogy „Peti megcsókolta Katit Londonban”, de míg a (3a) mondat előfeltevése az, hogy „Peti megcsókolt valaki mást (aki különbözik Katitól) Londonban”, addig a (3b) mondat előfeltevése az, hogy „Peti megcsókolta Katit valahol máshol (ami különbözik Londontól)”.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_table_95 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_table_95)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_table_95)
(3) | Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_105 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_105) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_105) Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_106 (2026. 06. 12.) Chicago Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_106) APA Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_fig_106) |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p7 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p7)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p7)
A fókusztagadást tartalmazó példák (1) párhuzamosak a (2)–(3) példákkal, de a jelentéskülönbség az (1) és a (2)–(3) példákban szereplő állítások között másban keresendő. Mindezek ellenére az értelmezési különbség az előzőekhez hasonlóan a mondatok fókuszszerkezetéből adódik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p8 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p8)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p8)
A fókuszérzékenység formális szemantikai/pragmatikai elemzése nagyban függ attól, hogy az adott elmélet a mondat információszerkezetét milyen módon közelíti meg. Az információszerkezet, és így a fókuszálás is a természetes nyelv különböző aspektusaiban nyilvánul meg: az értelmezésben és a struktúraépítésben egyaránt. Az értelmezésben a fókuszálás többféle módon ragadható meg. Szemantikailag: alternatívák bevezetéseként (Rooth 1992), vagy a szemantikai tartalom strukturálásaként (von Stechow 1991; Krifka 2001), és pragmatikailag: az aktuális kérdéshez (QUD-hoz) való viszonyban (Roberts 1998; 2012), avagy egy pragmatikai strukturálás bevezetőjeként (Lambrecht 1994). A fókuszálás struktúraépítő hatásai a különböző nyelvekben meghatározott szintaktikai műveletek és konfigurációk kiváltásában nyilvánulnak meg, ami a diskurzus-konfigurációs nyelvek (É. Kiss 1995; Surányi 2016; Vilkuna 1989) jellemző tulajdonsága, de jelen van például az angolban is (pl. az it-cleft szerkezetekben).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gyuris Beáta (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549956 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p9 (2026. 06. 12.)
Chicago
Gyuris Beáta, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956 (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p9)
APA
Gyuris B. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549956. (Letöltve: 2026. 06. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m1032anyt35__46/#m1032anyt35_44_p9)
Habár a fókusztagadás jelensége gyakran említésre kerül, a szemantika és pragmatika szintjén viszonylag kevés tanulmány foglalkozik kifejezetten a tagadás fókuszérzékenységének kérdésével. Ezek közül jelenleg Beaver–Clark (2008) megközelítése a legkidolgozottabb.


