2.1. Fókuszérzékenység

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Széles körben elfogadott nézet, hogy egy sor nyelvi kifejezés értelmezése függ az adott mondat fókuszszerkezetétől (Beaver–Clark 2008; König 1991; Krifka 2001). Ez a megfigyelés nyelvtől függetlenül érvényes. A jelenségre általánosan a „fókuszérzékenység” (focus sensitivity) fogalmával utalnak. E jelenség tárgyalása leginkább a fókuszérzékeny partikulákra koncentrál, mint például az angol only, also, even ’csak, is, még ... is’. Lásd például az angol kizáró partikulát tartalmazó mondatokat (2), ahol a kizáró operátor értelmezése a fókuszjelöléstől, vagyis a mondat fókuszszerkezetétől függ. A kizáró partikula esetében az eltérő fókuszjelölésből adódó értelmezési különbség igazságfeltételes. Egy olyan szituációban, ahol Peti megcsókolta Katit Amszterdamban, a (2b) állítás hamis, viszont a (2a) állítás igaz.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló példákat adhatunk más fókuszérzékeny partikulákkal is, ahol az értelmezési különbség természete eltérő. Az additív partikulát (also ’is’) tartalmazó mondatoknál a fókusz eltérő elhelyezése előfeltevésbeli különbséghez vezet. A (3) példában mindkét mondat azt az állítást teszi, hogy „Peti megcsókolta Katit Londonban”, de míg a (3a) mondat előfeltevése az, hogy „Peti megcsókolt valaki mást (aki különbözik Katitól) Londonban”, addig a (3b) mondat előfeltevése az, hogy „Peti megcsókolta Katit valahol máshol (ami különbözik Londontól)”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fókusztagadást tartalmazó példák (1) párhuzamosak a (2)–(3) példákkal, de a jelentéskülönbség az (1) és a (2)–(3) példákban szereplő állítások között másban keresendő. Mindezek ellenére az értelmezési különbség az előzőekhez hasonlóan a mondatok fókuszszerkezetéből adódik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fókuszérzékenység formális szemantikai/pragmatikai elemzése nagyban függ attól, hogy az adott elmélet a mondat információszerkezetét milyen módon közelíti meg. Az információszerkezet, és így a fókuszálás is a természetes nyelv különböző aspektusaiban nyilvánul meg: az értelmezésben és a struktúraépítésben egyaránt. Az értelmezésben a fókuszálás többféle módon ragadható meg. Szemantikailag: alternatívák bevezetéseként (Rooth 1992), vagy a szemantikai tartalom strukturálásaként (von Stechow 1991; Krifka 2001), és pragmatikailag: az aktuális kérdéshez (QUD-hoz) való viszonyban (Roberts 1998; 2012), avagy egy pragmatikai strukturálás bevezetőjeként (Lambrecht 1994). A fókuszálás struktúraépítő hatásai a különböző nyelvekben meghatározott szintaktikai műveletek és konfigurációk kiváltásában nyilvánulnak meg, ami a diskurzus-konfigurációs nyelvek (É. Kiss 1995; Surányi 2016; Vilkuna 1989) jellemző tulajdonsága, de jelen van például az angolban is (pl. az it-cleft szerkezetekben).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Habár a fókusztagadás jelensége gyakran említésre kerül, a szemantika és pragmatika szintjén viszonylag kevés tanulmány foglalkozik kifejezetten a tagadás fókuszérzékenységének kérdésével. Ezek közül jelenleg Beaver–Clark (2008) megközelítése a legkidolgozottabb.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave