Gyuris Beáta (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. • Tanulmányok a jelentéstan köréből
›
A köznévi argumentumok nyelvtől függő nem-lexikális interpretációs lehetőségei

A köznévi argumentumok nyelvtől függő nem-lexikális interpretációs lehetőségei1

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maleczki Márta

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szegedi Tudományegyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

martamaleczki@gmail.com
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kivonat: A mondatokban a főnévi kifejezésekhez tartozó határozott, fajtára referáló vagy határozatlan interpretációknak nincs mindig explicit megkülönböztető nyelvi eszköze. Az argumentumként előforduló, determináns nélküli köznevekhez is tartozhat ezek közül az interpretációk közül egy vagy több, olyan nyelvekben is, ahol vannak névelők. Az interpretációs lehetőségek az adott nyelv sajátosságaitól és a csupasz köznév konkrét előfordulásának a kontextusától (predikátum-tulajdonságoktól, mondattípustól, tágabb nyelvi és nem nyelvi kontextustól) függenek. Kérdés, hogy milyen lexikális alapjelentés teheti lehetővé ezeket az interpretációkat. Ez a tanulmány amellett érvel három, tipológiailag eltérő nyelv (magyar, angol, mandarin kínai) adatai segítségével, hogy egyik fent említett interpretációtípus sem tekinthető alapjelentésnek, hanem ezek mindegyike a köznevek lexikálisan adott, a fenti interpretációk szempontjából alulspecifikált jelentésének a pontosítása az adott nyelv és az adott kontextus sajátosságainak megfelelően.
Kulcsszavak: csupasz köznevek; határozatlan interpretáció; generikus állítások; strukturált modellek; nyelvi univerzálék
 
On the possible non-lexical interpretations of bare common nouns across languages
Abstract: The indefinite, definite and kind-denoting interpretations of nouns or noun phrases are not always marked by linguistic means. Arguments may occur without determiners in languages having articles as well, and the bare noun can be interpreted in one or more ways mentioned above, depending on the peculiarities of the language, and the context the bare argument occurs in (predicate properties, sentence-type, broader or narrower linguistic and non-linguistic context). This raises the question what kind of basic lexical meaning is to be assumed for common nouns such that they could acquire the above-mentioned interpretations. On the basis of three, typologically different languages (Mandarin, English, and Hungarian) it is shown that neither the indefinite nor the kind interpretation belongs inherently to the meaning of nouns. Lexical meanings are underspecified in this respect, and these interpretations – similarly to the definite interpretation – arise from the linguistic and non-linguistic context, depending on the special properties of the language.
Keywords: bare nouns; (in)definite interpretation; generic sentences; structured models; linguistic universals
 
 

1. Bevezetés

2. Csupasz köznevek interpretációinak összevetése szemantikai kiindulópont alapján

3. A vizsgált nyelvi adatok és az azokkal kapcsolatos problémák

4. A határozatlan, határozott és generikus interpretációk

5. Csupasz köznévi argumentumok generikus állításokban

6. Konklúzió: a köznevek lexikális jelentése alulspecifikált

Irodalom

1 Köszönet a két névtelen lektornak és Gyuris Beáta szerkesztőnek az átdolgozásra inspiráló véleményekért, kérdésekért. Külön köszönet Hollai Violának a mandarin kínai adatokról való konzultációkért. A cikkben fellelhető hibákért minden felelősség a szerzőé.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave