Több nyelv elsajátításának gyermekkorban nemcsak egyéni (kognitív), de társadalmi előnyei is vannak. A minimális mennyiségű többnyelvű környezet is jótékony hatással van a kommunikációs készségek fejlődésére. A többnyelvű környezet feltárása, a helyzet feltérképezése a gyermek számára folyamatos problémamegoldó feladat (Liberman et al. 2017). Ki kell deríteniük, mi a megfelelő nyelv az egyes kommunikációs helyzetekben, milyen a beszélgetőtárs nyelvtudásszintje az egyes nyelvekben, lehet-e élni a kódváltás adta lehetőségekkel vagy nem. Mindez hatékonyan hozzájárul a gyermek metanyelvi, és ezen belül a többnyelvű tudatosságának kifejlődéséhez. Nem lehet kétségbe vonni, hogy ez a komplex feladat a többnyelvűség kialakulása és megtartása mellett hat a gyermek kognitív fejlődésére is. Azonban a sikeres többnyelvű elsajátítás sok tényezőn múlik. A különböző nyelvi, szocioökonómiai, kulturális hatások mind komoly szerepet játszanak a többnyelvű fejlődésben, ezért tudomásul kell vennünk, hogy vannak egyéni különbségek, amelyeket szem előtt kell tartanunk és figyelembe kell vennünk, amikor egy többnyelvű gyermeket értékelünk, mielőtt határozott következtetéseket levonunk, vagy általánosítunk.