A magyar nyelv sztenderd nyelvváltozatából ismert elatívuszi -ból/-ből szuffixumok variációinak számát csökkenthetnénk azzal, ha az esetragot *-bωl alakként rögzítve a görög ómega (ω) betűvel helyettesítenénk a váltakozó magánhangzót. Így például a kötényből írásmódja *köténybωl, a gyapjúból alakja *gyapjúbωl, a boglárkából pedig *boglárkábωl lenne. Amennyiben {ω} morfográf előállítása az adott eszközön nem megoldható, helyette a {3} (hármas számjegy) is használható, így lehetne *kötényb3l, *gyapjúb3l stb. Állíthatnánk, hogy ez nemcsak a váltakozás, de a dialektális nyelvhasználat stigmatizációját is csökkenthetné, legalábbis első látásra. Azt gondolhatnánk, azok a beszélők, akik az elatívuszi sztenderd -ból/-ből helyett például a Dél-Dunántúli nyelvjárási régióban is használt a -bul/-bül alakot használják, a szöveget továbbra is olvashatnák a saját kiejtésük szerint. Amikor pedig ők hoznak létre szöveget, csökkennének a nyelvjárási különbségek, így a dialektusok (látszólag) közelednének egymáshoz. (Közbevetőleg jegyezném meg, hogy felmerül a kérdés, hogy a dialektális nyelvi változatosság iránt mutatott „toleranciát” a különbségek elfedése jelenti-e.) A fenti példák azonban jól mutatják azt, hogy a helyzet több kárt okoz, mint hasznot, hiszen csak a Dél-Dunántúli nyelvjárási régióban maradva az ellatívuszi esetrag nemcsak -bul/-bül, hanem -bú/-bü és -bu/-bü is lehet, így feleslegesen vezetnénk be a {ω} morfográfot, a szótagzáró -l jelölése a használat során elbizonytalanítaná és diszkriminálná azokat, akik nem használják azt, sőt önkényesen húzna határvonalat a sztenderddel párhuzamosan, azaz azonos írásképpel írható változatok és más nyelvváltozatok közé. A három kiválasztott példa nem véletlen, ugyanis míg a köznyelvi kötény Somogy megyében is hasonlóképp ejtendő, addig a gyapjú kiejtése gyaptyu, hiszen Somogyban a j többnyire kötött fonéma, mássalhangzó után nem állhat, csak összetétel határán, helyén gy, ty jelenik meg (Kiss 2003: 275), így a szó belsejében lezajlott hangváltozás révén az alapalak is dialektális. A boglárka a Dél-Dunántúlon pedig eredetileg nem is használatos, helyette több helyen is a zsibadöglesztő szó szolgál hasonló célt.