A célnyelvi percepció és produkció vizsgálatában elsősorban az anyanyelvi (L1) hatásnak szokás a legjelentősebb szerepet tulajdonítani (Flege 1987), és ennél számottevően kevesebb figyelem irányul a célnyelv hatására az anyanyelvi produkcióban. A tanulmány célja a Grosjean nyelvi mód-hipotézisét alapul véve két kísérlet összehasonlításával vizsgálni a nyelvi módok hatását az L1 és az L2 explozívák zöngekezdési idejére. Grosjean (1998, 2001) nyelvi mód-hipotézise (Language Mode Hypothesis) szerint a kétnyelvű személy (ebben az esetben: aki rendszeresen használja mind az anyanyelvét (L1), mind a célnyelvét (L2), azonban nincs birtokában kiegyensúlyozott és egyenlő tudás e két nyelvet illetően (Navracsics 2002, Grosjean 2010) adott időpillanatban a környező pszichológiai és nyelvi tényezőktől függően eltérő szinteken aktiválhatja az L1-et és az L2-t az elméjében (Grosjean 2001: 3). Más szóval a nyelvi mód egy kontinuumként képzelhető el, mely két abszolút végponttal rendelkezik, és ezek a végpontok az egynyelvű módok (1. ábra). Az egynyelvű módok esetén az adott személy elméjében csak az egyik nyelv, azaz csak az L1 vagy csak az L2 aktív, míg a másik nyelv deaktivált állapotban jelenik meg. Azonban a környezet ingerei hatására a két nyelv egyszerre is aktiválódhat, és ekkor a bilingvis személy elméje kétnyelvű módba vált. A kétnyelvű mód esetében az egyensúlyi állapot helyett Grosjean (1998, 2001) szerint egyik nyelv minden esetben aktiváltabb állapotban jelenik meg a másiknál, azaz dominánsabban határozza meg a percepciót és produkciót. Ezt az aktiváltabb és domináns nyelvet mátrixnyelvnek nevezzük. A nyelvi mód kontinuumon a nyelvek eltérő mértékben aktiválódhatnak a környezeti ingerek hatására, ilyen környezeti inger lehet a kísérletvezető által használt nyelv(változat), a kísérlet anyaga, illetve a megjelenített ortográfia stb. (vö. Grosjean 2001, Elman et al. 1977).