A frázisban elfoglalt pozíció mellett a szavak szóosztályairól is felmerült, hogy befolyással lehetnek a dajkanyelvi realizációk időtartamára. Habár a szakirodalomban a funkciószavak (pl. névelők, prepozíciók, segédigék) tipikusan rövid időtartamban, gyakran egy szótaggal és hangsúly nélkül valósulnak meg, ezért felmerült, hogy időzítés tekintetében másképp viselkednek a dajkanyelvben a tartalmas szavakhoz képest (vö. Berstein-Ratner 1985, Swanson et al. 1992). Néhány ellentmondásos, amerikai angolt vizsgáló tanulmány ismert azzal kapcsolatban, hogy a funkciószavak, illetve a funkciószavakban szereplő magánhangzók időtartama vajon hosszabb-e a dajkanyelvben, mint a felnőttekhez szóló beszédben vagy sem. Az egyik vizsgálatban azt találták, hogy a frázis belseji funkciószavak (névelők, prepozíciók, segédigék stb.) magánhangzóinak időtartama nem mutatott szignifikáns eltérést a két regiszterben, miközben a tartalmas szavak magánhangzói szisztematikusan hosszabbak voltak a gyermekekhez intézett beszédben, mint a felnőttekhez szólóban (Swanson et al. 1992). Egy másik felolvasott szöveget vizsgáló tanulmányban szintén azt találták, hogy a funkciószavak közül a segédigék (pl. can, could, will) magánhangzóinak időtartama nem különbözött lényegesen a regiszterekben a frázis belseji és frázis eleji pozíciókban. Amikor viszont a frázis végi helyzetben vizsgálták a funkciószavakat, akkor a dajkanyelvi realizációk jellemzően hosszabbnak bizonyultak a felnőttekhez szóló beszédben előfordulóhoz képest (Swanson–Leonard 1994). A frázisbeli pozíció tehát befolyással van a regiszterek közti időtartambeli különbségekre a funkciószavak tekintetében is. Egy harmadik, spontán dajkanyelvet vizsgáló tanulmányban viszont sem a tartalmas szavak, sem a funkciószavak magánhangzói időtartama esetében nem sikerült szisztematikus trendeket kimutatni a két regiszterben (Bersteint-Ratner 1985). Ebben a vizsgálatban a szavak frázisbeli helyzetét kontrollálták, de a magánhangzók hangkörnyezetét nem, így elképzelhető, hogy ez a módszertani különbség a magyarázata az ellentmondó eredményeknek.