A hétköznapokban a felnőttek és a gyerekek közötti beszélgetések gyakori kérdése: „És szeretsz iskolába járni?” Indokolt ez a kérdés, hiszen a tanulóknak az iskola az egyik legfontosabb (bár több szempontból is változó) szocializációs színtere, tanulási környezete. A hazai pedagógusok egy 2013-es nagymintás adatfelvételben (N = 8571) az iskola eredményességét leginkább befolyásoló tényezők között helyezték el, hogy a tanulók mennyire szeretnek iskolába járni (Fehérvári, 2016, p. 30). Nem mindegy, hogy a tanulókat milyen kapcsolat fűzi az iskolához mint intézményhez, az iskola mint szervezet működéséhez, a tanárokhoz, a diáktársaihoz, a tanuláshoz, a tantárgyakhoz és a kiépült tanulási lehetőségekhez, tanulási környezetekhez. E szerteágazó jelenség megértéséhez több felől is közelednek a mindennapi pedagógiai gyakorlatban és a tudományos kutatásokban. A nemzetközi és a hazai munkákban az egyéni (tanulói) és intézményi (iskolai, szervezeti) szinthez is kötődően több olyan, eredményességre ható tényezőt azonosítottak, amelyek az iskolai légkörhöz (Fehérvári et al., 2016; Széll, 2018) vagy az iskolai kötődéshez (Szabó & Virányi, 2011; Nagy et al., 2016) vagy az attitűdökhöz kapcsolódtak (Csapó, 2000; 2002; Czető, 2019b; 2021). Bár e fogalmak rendkívül összetettek, nehezen megközelíthetők, de a sokszínűség, az esetenkénti átfedések és ellentmondások ellenére közös pontok is vannak bennük, amelyek figyelemre méltók a tanulók iskolához kötődő viszonyának megismerése és értelmezése szempontjából.