Az első nemzedéknél a Franciaországban töltött idő nagymértékben befolyásolja azt, hogy a magyart vagy a franciát részesítik-e előnyben a beszélők bizonyos tevékenységek során: az álom, az ima, a számolás és a spontán káromkodás nyelve döntő többségüknél (akár 50 év után is) a magyar maradt. (A kutatás során kiderült, hogy a legtovább az ima nyelvének marad meg a magyar.) Érdemes megjegyeznünk, hogy Zelliger Erzsébet felső-ausztriai adatai is a vernakuláris, intim nyelvhasználat terén a magyar nyelv dominanciájáról árulkodnak az első nemzedék esetében (Zelliger, 2012), viszont egyik másodgenerációs adatközlő állandó vernakuláris nyelvének sem tekinthető a magyar. Az adatközlők strukturális nyelvvesztésének oka a hiányos nyelvelsajátítás és az állandó nagy mennyiségű francia input. A funkcionális nyelvvesztést pedig a kevés magyar nyelvű nyelvhasználati színtér mellett, a francia nyelvű iskolai, közösségi szocializáció erősít (Bartha, 1999). A második nemzedéknél a kétnyelvűség jellege (pl. kiegyensúlyozott vagy franciadomináns kétnyelvűség) jól kimutatható azoknak a mögöttes mozgatórugóknak, okoknak a feltárásával, amelyek arra indítják az adatközlőket, hogy a fent elemzett tevékenységek során az egyik vagy a másik nyelvet részesítsék előnyben. Továbbá ezeken keresztül vizsgálható az is, hogy melyik nyelv tekinthető eme kétnyelvű beszélők (leg)jobban birtokolt nyelvének, melyiket használják szívesebben, érzik természetesebbnek a spontán beszédben. A két nyelv együttes vagy váltott használata mellett, a francia elsődlegessége mutatható itt ki. A második nemzedék beszélőinek a magyar nyelv választásakor fontos az érzelmi viszonyulás: a nyelvválasztás a nyelvhez való viszony intimitásának fokát jelölheti, például az ima estében. Nyelvtudásuk azonban akadálya a spontaneitásnak, mert a jobban birtokolt nyelvváltozatot részesítik előnyben, így van ez a káromkodás és a számolás esetében. A tudattalan, álombeli „nyelvválasztás” vizsgálata még ennél is összetettebb kérdés. Éppen ezért a vernakuláris változatot előhívó szituációk nyelvének vizsgálatához, a nyelvi kompetencia mellett, más tényezők figyelembevétele is szükséges. A másodnemzedék vernakuláris nyelvének összességében a francia tekinthető; funkciói egy részét egy hosszabb, magyar nyelvterületen eltöltött tartózkodás után a magyar átveheti, de ehhez intenzív, állandó magyar nyelvi inputok szükségesek.