Az információs társadalom digitális lehetőségei számos olyan területen biztosítanak intelligens és okos megoldásokat, ahol korábban szinte elképzelhetetlen lett volna. Az Ipar 4.0 elterjedése annak is köszönhető, hogy megjelentek a szenzoralapú okoseszközök, amelyek biztosítják a gyártás, a termelés és a szolgáltatás magasabb automatizáltságát és sok esetben a kritikus vagy konfliktusos helyzetekben az önálló döntésekre épülő megoldásokat. Ezek a megoldások – összhangban a vállalkozás magasabb szintű digitális érettségével – már sokkal hatékonyabban, és ami szintén nagyon fontos, sokkal környezettudatosabban tudnak működni. Folyamataik célirányosak és valós tevékenységek alapján szervezettek, elsődlegesen a vevőkre koncentrálnak, emiatt a just in time és just in sequence megoldások is hatékonyan valósíthatók meg. Minden vállalkozásnak, amelyik digitális érettségi szintet szeretne lépni, figyelembe kell vennie a működési környezetét, és hogy a digitális dimenziókon milyen helyet foglalnak el. Ismernie kell a saját technikaierőforrás-dimenzióját, a szoftvererőforrásainak a dimenzióját. Emiatt meg kell vizsgálni a cégnek a szervezeti és humánerőforrás-dimenzión és az ágazati dimenzión elfoglalt helyét. A digitalizációs fejlesztéseket ezen eredmények ismeretében célszerű meghozni. Az is nyilvánvaló, hogy mérsékletességet is kell tanúsítani, hiszen a túl erősre megválasztott erőforrásrendszer sok esetben hátráltathatja a vállalkozást. Egy erős IT-infrastruktúra és IT-szervezet sokszor képes átvenni az „uralmat” a szervezet felett, ami miatt az IT nem kiszolgálója lesz a szervezetnek, hanem elsődleges szervezete. Emiatt többet kell az IT saját belső működése miatti folyamatokat kezelni, mint a szervezet saját elsődleges feladatát elvégezni (Lásd „elhatalmasodott rendszergazdák”).