A bűnügyi nyomozásokat folytató szakemberek gyakran formálnak különböző elméleteket arra vonatkozóan, hogy vajon az éppen adott ügyben a még ismeretlen elkövetőnek milyen jellemzői, tulajdonságai lehetnek. Nem meglepő módon már 1888-ban, amikor Hasfelmetsző Jack félelemben tartotta London utcáit, megpróbálkoztak azzal, hogy elkészítsék a leírását, vagy más szóval megalkossák a profilját az ismeretlen elkövetőnek (Alison–Eyre, 2009; Canter, 2000). De mit is értünk konkrétan profilalkotás alatt? Bűnügyi vagy elkövetői profilalkotás alatt általánosságban egy olyan folyamatot értünk, amely során az adott szakember egy ismeretlen elkövető demográfiai és pszichológiai jellemzőit igyekszik megjósolni az általa elkövetett bűncselekmény helyszínéből kinyerhető viselkedéses információk alapján (Douglas et al., 2013; Turvey, 1999), ezáltal pedig segít a nyomozóhatóságnak leszűkíteni a gyanúsítottak körét. A bűnügyi profilalkotás mind rendvédelmi, mind pedig viselkedéstudományi területen meglehetősen népszerű területté nőtte ki magát. Számos korai, híressé vált esetben használták a nyomozati munka kiegészítéseként, a nyolcvanas és kilencvenes években pedig egyre gyakoribbá vált a profilalkotók alkalmazása súlyosabb bűncselekményeknél a gyanúsítotti kör leszűkítése érdekében (Woodworth–Porter, 2000). A különböző médiumokban is hatalmas népszerűségre tett szert a terület, köszönhetően például olyan filmeknek és sorozatoknak, mint a Bárányok hallgatnak vagy éppen a Gyilkos elmék, amelyekben a profilalkotók munkája egyet jelentett a sorozatgyilkosok utáni hajszával. Népszerűsége ellenére a profilalkotást a korai időkben (helyenként még ma is) erős szkepticizmus övezte mind az akadémikusok, mind pedig a rendészeti szakemberek által (Liebert, 1985; Wilson–Soothill, 1996). Azonban köszönhetően a számos kutatásnak és gyakorlati fejlesztésnek, napjainkban már egy robosztus területnek minősül, és számos országban rendkívül hasznos részét képezi a bűnügyi nyomozásokat támogató folyamatoknak. Hogy eloszlassuk a tévhiteket és megmutathassuk a profilalkotás valódi „arcát”, a következő fejezetben ismertetjük a profilalkotás elméleti alapkoncepcióit, összefoglaljuk a legfrissebb tudományos kutatásokat, valamint részletesen bemutatjuk, hogy napjainkban hogyan működik a profilalkotás a gyakorlatban.