Bár a magyar közvélemény történelmi okoknál fogva, és különösen az uniós csatlakozás óta, gyakran veti össze a magyar gazdaság helyzetét a német vagy az osztrák gazdaság teljesítményével és mutatóival, ha valóban reális képet akarunk kapni arról, hogy Magyarország gazdasága hogyan változott az elmúlt három évtizedben, más viszonyítási pontokat kell alkalmaznunk. Németország ugyanis a világ harmadik legerősebb gazdasága, amelynek bruttó nemzeti terméke (GDP) 2020-ban a 27 tagú Európai Unió GDP-jének 25,1%-át adta (míg a 2004 óta EU-taggá váló 11 kelet-közép-európai ország együttes GDP-je mindössze az uniós GDP 10,8%-át). Az EU GDP-jének 2,8%-át kitevő osztrák gazdaságot pedig a lakosságszámhoz viszonyított gazdasági teljesítményben csupán Írország és a skandináv országok előzik meg.1 Vagyis mind a két állam az unió gazdasági centrumországaihoz tartozik, és a magyarhoz képest egészen eltérő fejlődési múlttal, eltérő adottságokkal és jóval fejlettebb gazdasággal rendelkezik. Éppen ezért a következőkben a magyar gazdaság teljesítményét részben a kelet-közép-európai új EU-tagállamok fejlődéséhez, részben saját, az elmúlt évtizedekben többször és folyamatosan megfogalmazott céljához, a modernizációhoz és az uniós átlag eléréséhez viszonyítjuk.