Az elmúlt évek a közösségi média térnyerését hozták magukkal. A fiataloknak szinte végtelen mennyiségű és kétes minőségű információ áll rendelkezésükre. Ennek egyik oka az okoskészülékek elterjedése, amelyek lehetővé teszik, hogy bárhonnan, bármikor az online világba lépjünk (Abi-Jaoude et al. 2020; Nesi 2020; Ybarra et al. 2015; Yonker et al. 2015; Zsolnai 2017). A serdülőkorú gyerekek szocializálódásában sok változást hozott a 21. század elején végbement technológiai fejlődés (Prievara 2016; Zsolnai 2017). A fejlődés miatt újabb faktorok jelentek meg a médiában, amelyek új vizsgálati területeket nyitottak. Egyértelműen a közösségi média alkalmazásain (TikTok, Facebook, Instagram, Snapchat stb.) keresztül éri az embereket a legtöbb inger (Moreno et al. 2016). Az egészség kérdése a társadalom életminőségét, a gazdasági-társadalmi folyamatokat is befolyásolja. Ez hatással van a produktivitásra a munkaerőpiacon, valamint az egészséges társadalom alapját képezi. Magyarországon és a közeli országok egészségkutatásában az egyik jelentős probléma mentális eredetű, amiben jelentős a média befolyása (Faragó et al. 2022). Negatív irányú folyamatként értelmezhető, hogy a karácsonyt megelőző időszakban a reklámozott termékek közel egyötöde édes, zsíros és egészségtelen (Patakiné Bősze–Csörnyei 2022). Továbbá számos közösségi médiával és a fiatalok mentális egészségével foglalkozó tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy van kapcsolat a közösségi média használata és különböző mentális egészségügyi problémák között (Holland–Tiggemann 2016; John et al. 2018; McCrae et al. 2017; Riehm et al. 2019). Egyetértés van abban is, hogy a közösségi média hatással van az emberek életmódjára, kutatása pedig egy állandó, véget nem érő folyamat, amelynek célja, hogy azonosítsuk a hatások természetét (Clark et al. 2018; Kasik 2007; Kósa 2015; Lenhart et al. 2010; Ybarra et al. 2015; Zsolnai 2017).