Napjainkban elkerülhetetlen, hogy vizsgáljuk a közösségi médiában töltött megnövekedett idő érzelmi és szociális hatásait. A gyerekek mellett az idősebb korosztálynak is rengeteg lehetősége van „belépni” ebbe a világba. A kutatók többsége azon a véleményen van, hogy a közösségi média segíthet az információk azonnali elérésében, valamint az orvosi konzultációt is gyorsíthatja (Akram–Kumar 2017; Anderson–Jiang 2020b; Fisher et al. 2016; Holland–Tiggemann 2016; Kósa 2015). A kutatók mindenféleképpen előnyként írják le, hogy a közösségi média segítségével az információáramlás felgyorsult, és nem ismer határokat. Éppen ezért a cégek célkeresztjébe került, és a 21. században a marketing egyik legkedveltebb helyszínévé vált. A fentiek tudatában kijelenthető tehát, hogy a közösségi média hatásaival foglalkoznunk kell, mert olyan élettérré nőtte ki magát, amely a fiatal generációk esetében szociális térré is vált. A közösségi média képes olyan felületeket teremteni, amelyeken könnyebben történhet meg a fiatalok szocializációja (Nesi 2020). Korábbi tanulmányok kiemelik, hogy sok mai fiatal nem tud személyesen kommunikálni, nehezebben teremtik meg a személyes kötődést (Kasik 2007; Prievara 2016; Tóth–Gősi 2021; Ybarra et al. 2015). Az előző generációkhoz képest ez természetesen különbséget jelent, viszont a közösségi média segítségével a fiatalok interakciókat tudnak kezdeményezni. Ez persze nem helyettesíti a személyközi kommunikációt, de egy plusz lehetőséget ad a fiatalok kezébe.