A sport további területei, így az utánpótlás-nevelés és az önkéntesség is jelentős társadalmi, a jövő számára értéket teremtő hatást gyakorolnak. Köszönhető ez a középiskolai tanulmányok során bevezetett ötvenórás önkéntes munkavégzési kötelezettségnek, amely fontos bázist és kiindulópontot jelent az önkéntes feladatokra történő későbbi jelentkezésekhez, illetve a sporthoz való kötődésben. Ebből a kötődésből a későbbiekben lehet a sportszervezetnél az utánpótlásban dolgozó sportmunkatárs, edző, technikai vezető, esetleg egyéb, a sportrendezvényeken különféle feladatokat vállaló személy. A fiatalok körében igen magas azoknak az aránya, akik már végeztek önkéntes munkát, és tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a területen. A fiatal önkéntes munkavégzők motivációjában megjelenik a jó hangulat, a sport szeretete, a csapatmunka, a munkatapasztalat és a karrierperspektíva is. Ami nem meglepő, hiszen az önkéntes munkavégzés és annak tapasztalatai hozzájárulnak a civil társadalom fejlődéséhez, segítik érzékenyíteni a fiatalokat a társadalmi problémákra és arra, hogyan tudják megvédeni saját érdekeiket és értékeiket. A gyakorlati tapasztalatok révén elmélyíthetik tárgyi tudásukat, kapcsolatot teremthetnek különböző kulturális hátterű személyekkel, szakmai ismereteket szerezhetnek, és ezáltal a civil felelősségérzet is kialakul. Az önkéntesség során szerzett tapasztalatok és a kapcsolati tőke segíthetik a fiatal munkavállalók munkaerőpiacra jutását, a már a munkaerőpiacon lévők esetében pedig javíthatják versenyképességüket. Az önkéntes munkavégzés biztosítja a személyes fejlődést, a készségek és a gyakorlati tapasztalatok fejlődését, valamint a társadalmi tudatosság elsajátítását, fejlesztését, ami később a vállalatok társadalmi felelősségvállalásában is eredményes lehet. Az önkéntes munka az egyénnek és a társadalomnak is érdeke, hiszen a szolidaritáson, a segítségnyújtáson túl gazdasági haszna és hozadéka sem elhanyagolható (Czike–Kuti 2006; Gősi–Magyar 2019; Perényi 2021).