Az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Programot (ÉKP) Zsolnai József és kutatócsoportja dolgozta ki. A fejlesztés az Oktatáskutató Intézetben indult 1981-ben, a programról 2023-ban a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének honlapján találhatók részletesebb és viszonylag friss információk (Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja). A program a kommunikációalapú Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program (NYIK) továbbfejlesztett változata, melyet a szakirodalom a Zsolnai-program legfejlettebb változataként ismer. A programot a törökbálinti Kísérleti Általános Iskolában (jelenleg Bálint Márton Általános és Középiskola) fejlesztették ki. Az ÉKP kezdeti célja az volt, hogy a művelődési hátrányok kompenzálását és a tehetségfejlesztést az iskolában megvalósítható módon kapcsolják össze, és megmutassák, hogy a képesség- és tehetségfejlesztésben az iskola szerepe jelentős. A teljes napot átfogó iskolai program minden diák számára elérhetővé teszi a sokoldalú képességfejlesztést, a tanulóknak lehetőséget ad arra, hogy különböző területeken próbálják ki magukat, érdeklődésüknek megfelelő tevékenységeiket maguk alakítsák ki. Az ÉKP tananyagában szerepel az ember-, vallás- és erkölcsismeret, filozófia, drámajáték, vizuális kultúra és művészettörténet, képzőművészet, színház, film, zeneesztétika, fotózás, médiaismeret, mozgóképkultúra, virágrendezés, háztartástan, könyv- és könyvtárhasználat, néptánc, bábozás és még sok más tantárgy. A programot áthatja a nyelvi és vizuális kommunikáció fontossága, a pedagógusok hangsúlyt fektetnek az érintkezéskultúrára, az érthető beszédre és az illemtudó viselkedésre. A 1995–1996-os tanévben a program csúcspontját érte el, 104 iskolában alkalmazták, 2020-ban megszűnt: 2013-ban egy magánalapítvány engedélyeztette kerettantervüket, amit ezt követően megközelítően 25 iskola használt, 2020-ban azonban egyetlen iskola sem kérte az egyedi megoldásra az engedélyt, a módszertani központ honlapja pedig régen frissült. (ellenőrzés: 2023. 11. 03.)