Az első ipari forradalom a nagyvárosi ember megjelenését, zsúfoltságot, gépesítést, a gépesítéshez kapcsolódó szakmák létrejöttét eredményezte. Megjelentek a kvalifikációs szintek, a minősítés, a szabványosítás. Egyes iparágakban lehetetlenné vált a termelés a dolgozók betű- és számismerete nélkül. Az első gyermekvédelmi törvények, a gyermek társadalmi szerepének megváltozása, az új családtípus megjelenése (nukleáris család), a kortárscsoport szerepének felismerése, később a gyermektanulmányi mozgalom (pedológia, melynek hátterében a pozitivizmus tudományfelfogása, az empirikus/kísérleti lélektan és az evolúciós elmélet áll) a gyermekkor felértékelődéséhez vezetett: a tankötelezettséggel és a tömeges oktatással kialakult a modern iskolarendszer, a modern tömegoktatás. Az új kötelezettségek és életmódbeli változások, például a higiéniai szabályok azonban nem mindenki számára voltak vonzóak, a tantervek képesítési követelményeket írtak elő, megjelentek a versenyek, a vizsgák, a válogatás. A megváltozott viszonyokkal, a felvilágosodás racionalitástiszteletével, a herbartiánus, filozófiai pedagógiával szemben széles minőségi sávon mozgó kritikákat fogalmaztak meg.