„A tágas, levegős hálótermekben nyitott ablaknál, fehér gyapjútakarókkal takaródzva alszanak a különböző életkorú tanulók. Minden szobában egy diáktisztviselő un. prefektus felel a rendért. Fél hét körül van ébresztő, mindenkinek van egy, körülbelül 1 méter átmérőjű kádja, amelyben hideg vízzel tetőtől-talpig megmosakszik. Felveszi a ruháját, ez flanelingből, gyapjú térdnadrágból és övvel összekötött gyapjúkabátból áll. A tanárok ruházata ugyanilyen, de ünnepélyes alkalomra tógaszerű köpenyt öltenek magukra. A prefektusok sorakoztatnak, ellenőrzik a létszámot és a tanárral együtt, az időjárástól függetlenül, futás következik. Visszaérkezés után tisztálkodnak, és indulnak reggelizni. Reggeli előtt, még rövid áhítaton vesznek részt. A reggeli zabpehelyből, kenyérből, sült halból, tojásból és többféle gyümölcsízből áll. Mindenki kívánsága szerinti mennyiséget fogyaszthat. Az esztétikus környezetre fokozottan figyelnek, az asztalon virág, a falon odaillő képek. A zavartalan étkezést kényelmes ülőhelyek biztosítják. Reggeli után, a prefektus felügyelete mellett, rendbe hozzák a hálószobákat: a párnákat, takarókat például úgy szellőztetik, hogy minden párnát legalább egyszer körbe dobálnak a szobában. Fél kilenckor kezdődik a tanítás. Először idegen nyelvekkel: franciával, némettel, latinnal foglalkoznak. A módszerek változatosak: mindent, amit tesznek, el kell tudniuk mondani; az új kifejezéseket mozgással kombinálva, cselekvéssel együtt tanulják; ha erre nem lenne lehetőség, szemléltetéssel. Gyakori a földrajzzal, történelemmel való kombináció. Például franciaórán, térkép és útikönyvek segítségével Párizsból Toulonba utaznak. Nyelvtani magyarázatba csak akkor kezdenek, ha már könnyedén beszélnek. Ilyenkor viszont emlékezetből le kell írniuk a közösen létrehozott szöveget, amit a nyelvtanár azután kijavít. A nyelvtanárok közül az anyanyelvűt részesítik előnyben. A legjobb, ha egyáltalán nem is ismeri a tanulók anyanyelvét. Az első tanítási blokkot szünet követi: ilyenkor tejet és kétszersültet fogyaszthatnak a tanulók, vagy játszhatnak és sétálhatnak. A második blokkban, szorosan kötődve a gyakorlathoz, természettudományos és matematikai tárgyakkal foglalkoznak: így például geometriából azt a feladatot kapják, hogy mérjék fel az előző nap kivágott két fa tömegét. A tanárral együtt, futva mennek a helyszínre (ez jelenti a testnevelés bekapcsolását), ott elvégzik a szükséges méréseket, majd végül a tanteremben a számolási, szerkesztési műveleteket. Mindezt összekapcsolják a rajzolással. Az órarendben további érdekes tárgyak is találhatók: higiéné, gazdaságtan és politika. Ez utóbbi keretein belül szabályos, jegyzőkönyvezett bírósági tárgyalásokat tartanak, vádló, védő és az esküdtszék közreműködésével. Az iskolában havonta egy alkalommal előre meghatározott témában vitákat rendeznek. Itt a tanulók lehetőséget kapnak szónoki képességeik bemutatására, gyakorlására. Egy órakor van ebéd. Az ételosztást, egymást váltva, a prefektusok végzik. Fontos, hogy a hús szeletelésében és az ételosztásban mindenkinek legyen gyakorlata. Az ebéd sült húsból, halból, köretből és pudingból áll. A hétfő hús nélküli nap. Alkohol fogyasztása és a dohányzás a tanárok számára is tilos. A kiadós ebédet hosszú moralizáló prédikáció helyett zenehallgatás követi. Az általános szabályok szerint a délelőtt a tanításé, délután játszanak és dolgoznak. Este pedig a művészeti foglalkozások jutnak szerephez. Ebéd után átöltöznek a tanulók, és egy órát kertészkednek, nem kímélve magukat a piszkos munkától, például a trágyahordástól sem. A következő órában mindenki a kedve szerinti műhelyben munkálkodhat valamilyen gyakorlati feladaton: galambdúcot építhet, fúrhat-faraghat, vagy más kézműves tevékenységet folytathat. A munka befejeztével sportolnak: futballoznak, rögbiznek, kötélhúzásban versenyeznek, vívnak. A sportolást mindenkor közös futással fejezik be. A sportok között, a fiúknál óhatatlanul megjelenő agresszivitás irányított levezetése érdekében helyet kap az ökölvívás is, 18 órától ismét tanítás van. A tanárok igen ritkán adnak házi feladatot. Általános megítélés szerint, csak a lusta tanár ad házi feladatot, mert nem akarja, vagy nem tudja a tanórán elvégeztetni a kitűzött feladatokat. Este fél hétkor könnyű, tejből, kenyérből, vajból, sajtból és gyümölcsből álló vacsorát fogyasztanak. 19 órától hangszeres zene, koncertek következnek. Szinte minden tanuló játszik valamilyen hangszeren. Aki napközben elmulasztott valamit megtanulni, azt ilyenkor pótolhatja. Este bárki elmehet a tanáraihoz beszélgetni, tanácsot kérni. A nap zárása mindig a sokféle tevékenységi elemet integráló közös együttlét, az áhítat során történik.” (Hermann Lietz beszámolóját idézi Mikonya, 2002)