Bár Kerschensteiner pedagógiai és iskolakoncepcióját elsősorban a németországi körülmények és történelmi előzmények befolyásolták, iskolaüggyel kapcsolatos kérdésfelvetései általánosítva is érvényesek voltak, ugyanis Németországban is nagy erővel volt jelen ekkor a „Buchschule” hagyománya. Kerschensteiner elképzelései tehát megérthetők a kultúrkritika és társadalmi-gazdasági érveléstől függetlenül az iparosodott országok társadalmi szerkezetében a 19. században és a 20. század elején bekövetkezett változásokra adott reakcióként is. (Koerrenz és mtsai, 2018) Élesebben fogalmazva, Kerschensteiner koncepciója egyrészt kultúrkritikában gyökerezett, másrészt közvetlen reakció volt a 20. század eleji Németország gazdasági és politikai helyzetére. Ez utóbbinak pedagógiai értelemben fontos és az állam számára is fokozottan releváns problémafelvetése volt, hogy miként lehet a fiatalembereket az általános iskola befejezése és a katonai szolgálat megkezdése közötti időszakban egy jól működő társadalomban való részvételre nevelni. A válasz egyértelműnek tűnt: a kérdéses életszakaszt jól szervezett oktatási és nem oktatási intézkedésekkel kell áthidalni. Kerschensteiner Education for Citizenship című művében felvázolt oktatási elképzelése szerint az iskolában töltött időt meg kell hosszabbítani, valamint az iskoláztatást a szakoktatás által meg kell reformálni.