A Kerschensteiner-féle pedagógiai modell munkaiskolaként való megnevezésének eredetét és jelentését érdemes tisztázni. Az eredeti német „Arbeitsschule” kifejezés „industrial school” formában ugyan fordítható, azonban az industrial school a 19. században Skócia és Anglia ipari létesítményeiben a 1854-es és 1857-es ipari iskolai törvények hatására kialakult iskolamodellt jelöl, és nem az iparra készítette fel a tanulókat, hanem az ipar negatív hatásainak csökkentésére irányult. Az ipari iskola kifejezés helyesnek tűnne, mégsem megfelelő, mivel az ipari munka elidegenítheti az egyént a termelési folyamattól, miközben a Kerschensteiner koncepciójában leírt munka olyan tárgyak tervezésére és létrehozására irányul, amelyek egyértelműen a teremtés és termelés individualizált folyamatához kötődnek. Ezért a Kerschensteiner-féle reformpedagógiai iskolamodellre a legpontosabb, bár magyarázatot igénylő kifejezés a „munkaiskola”. Részletesebb magyarázatot adni ebben az esetben pedig azért szükséges, mert a „munka” kifejezés technikai jellegűnek, egy nem kreatív feladat teljesítésére irányuló fárasztó, kötelességből végzett tevékenységnek is tűnhet, ami tökéletesen ellentétes Kerschensteiner felfogásával. A munkaiskola koncepciójában a tevékenység hangsúlyozása Kerschensteiner szerint ugyanis kapcsolatot épít a fizikai és a szellemi tevékenységek között. Fizikai tevékenységen Kerschensteiner a műhelyekben végzett munkatevékenységet értette, nem a valós iparban végzett munkát. Fogalmaival pedig – kiemelve a munka lehetséges esztétikai dimenzióját – az angolszász arts and crafts mozgalomra is utalni látszott.