Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben

Tartalomjegyzék

• Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightA MoTeL-kutatás elméleti és kutatási keretrendszere
  • chevron_right1. A pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának kutatását meghatározó alapvetések
    • chevron_right1.1. A pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának kutatását meghatározó elméleti alapvetéseink
      • 1.1.1. A szakmai fejlődés és tanulás fogalma
      • 1.1.2. A szakmai tanulás szervezeti kontextusa
  • chevron_right2. A MoTeL módszertani keretei
    • 2.1. A MoTeL kutatási designja
    • 2.2. Az esettanulmányok szerepe a MoTeL-kutatásban
    • 2.3. A kvalitatív esettanulmányok készítésének módszertani leírása
    • 2.4. Az iskolák általános bemutatása
    • 2.5. A kutatás korlátai
    • Irodalomegyzék
    • chevron_rightMellékletek
      • 1. Az adatgyűjtés folyamatának terve
      • 2. Kutatási protokoll – részlet a terepmunka tervezett módszereiről
      • 3. Az esettanulmányok tartalmi szerkezete
• chevron_rightA kvalitatív másodelemzés lehetőségei a pedagógusok szakmai fejlődését és tanulását vizsgáló esettanulmányokban
  • 1. Másodelemzések: pró és kontra
  • 2. A kvalitatív másodelemzés értelmezése, célja és folyamata
  • 3. Másodelemzés a MoTeL-ben
  • 4. Összefoglalás és következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA szakmai fejlődés és tanulás eredménye/eredményessége és az ahhoz vezető tanulási utak kapcsolata
  • 1. Problémafelvetés
  • chevron_right2. Elméleti háttér
    • 2.1. Hogyan értelmezhető az SZFT és az, ami ennek során létrejön? Miért fontos az erről való tudás?
    • chevron_right2.2. Mit nevezünk eredményes szakmai fejlődésnek és tanulásnak?
      • 2.2.1. A korai tanári eredményesség-modellek és azok kritikái
      • 2.2.2. Az eredményes iskolákra irányuló kutatások üzenete
      • 2.2.3. A folyamatos szakmai fejlődésbe ágyazott eredményesség-értelmezés
    • 2.3. Az eredményes együttműködésre épülő szakmai fejlődési és tanulási helyzetek jellemzői
  • 3. Kutatásmódszertani keretek
  • chevron_right4. Az esetek összehasonlító elemzése
    • 4.1. Külső szakmai támogatás bevonására épülő SZFT
    • 4.2. Diákokkal való partneri együttműködésre épülő SZFT
    • 4.3. Szakmai autonómiára, alulról jövő kezdeményezések támogatására épülő SZFT
  • 5. Összefoglalás és következtetések
  • Irodalomjegyzék
  • chevron_rightMelléklet
    • chevron_right1. Az esetek eltérő kontextusokból fakadó különbözőségei
      • Az intézményi kontextust bemutató ábrák jelmagyarázata
      • „A” eset
      • „B” eset
      • „C” eset
      • „D” eset
      • „E” eset
      • „F” eset
• chevron_rightRezilienciatanulás? Avagy a Covid–19-világjárvány hatása a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésére és tanulására
  • 1. Problémafelvetés
  • chevron_right2. Elméleti háttér
    • 2.1. A szervezeti reziliencia értelmezésének keretei
    • 2.2. Kollaboratív szakmaiság, avagy az eredményes együttműködésre épülő tanulás szervezeti jellemzői
  • 3. Kutatásmódszertani keretek
  • chevron_right4. Az esetek összehasonlító elemzése
    • 4.1. Előfeltételek és a szervezeti előzetes tudás
    • 4.2. A várakozás vagy előrelátás szakasza
    • 4.3. A megküzdés szakasza
    • 4.4. Az adaptáció szakasza
  • 5. Összefoglalás és következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA vezetés szerepe a tanuló szakmai közösségek működésében, a pedagógusok tanulásának támogatásában
  • 1. Problémafelvetés
  • chevron_right2. Elméleti háttér
    • 2.1. Az iskola mint szervezet
    • 2.2. A tanuló szakmai közösségek és a vezető szerep megosztása
    • 2.3. A vezetés hatása a tanuló szakmai közösségek működésére
    • 2.4. A vezetőség szerepe a szervezeti tudás alakításában
    • 2.5. A tanuló szakmai közösségek működését támogató és gátló tényezők
    • 2.6. A tanuló szakmai közösségek hálózatosodása
    • 2.7. A szakmai tanulás formái
  • 3. Kutatásmódszertani keretek
  • chevron_right4. Az esetek összehasonlító elemzése
    • 4.1. A tanuló szakmai közösségek működésének támogatása, az optimális működés szervezeti feltételeinek kialakítása
    • 4.2. A vezetés hatása a szakmai közösségek alakulására, működésére
    • 4.3. A vezető(k) szerepe a tanuló szakmai közösségek támogatásában
    • 4.4. A vezetés hatása a tudásmegosztó folyamatokra, hálózatokra
    • 4.5. A szakmai tanulás formái
  • 5. Összefoglalás és következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightZárszó
  • Mit üzen a másodelemzések kötetbe rendezése?
  • Hogyan válaszolnak az esettanulmányok a MoTeL-kutatási kérdéseire?
  • Irodalomjegyzék
• Abstract

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 007 1

DOI: 10.1556/9789636640071

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Pedagógusnak lenni, pedagógusként élni lehetőség és kihívás is egyben. Az egyre növekvő és folyton alakuló társadalmi elvárások kényszerét, a mindennapi munkavégzés egyediségét a pedagógusok értik, megélik. Ilyen feltételek közt eredményesen dolgozni csak alkotó, szakértő és autonóm módon lehet, s ehhez nélkülözhetetlen az állandó tanulás.

A pedagógusok tanulásának vizsgálata azonban egyre kevésbé egy szűk szakmacsoport érdeke csupán, az oktatásfejlesztés alapjául is szolgálhat. Magyarországon a pedagógusok tanulásának jelenleg leginkább támogatott útja a formális képzés, míg nemzetközi szinten egyre inkább az informális, nonformális tanulási utak nyernek teret. Ezért a MoTeL (Model of Teacher Learning) kutatásban a pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának komplex megértését tűztük ki célul. Ebben a kötetben a pedagógusok tanulását szervezeti kontextusban vizsgáló esettanulmányok másodelemzésének eredményeit összegezzük. Írásainkban megérthetővé válik a szakmai fejlődés és tanulás eredménye/eredményessége és az ahhoz vezető tanulási utak kapcsolata, a reziliencia és tanulás összefüggése a Covid–19-világjárvány kontextusában, valamint a vezetés szerepe a tanuló szakmai közösségek működésében, a pedagógusok tanulásának támogatásában. Célunk volt rávilágítani továbbá a neveléstudományi kutatásokban a másodelemzés módszertani lehetőségeire és dilemmáira is.

Kötetünkben tehát a kulcsfogalom a tanulás, a szakmai tanulás. Ugyanakkor mindvégig jelen van egy másik fogalom is, s ez a változás. A kötet változásfogalma egyértelműen tanulásfókuszú, azt üzenve ezzel, hogy a tanulás az egyik kulcsa a változás elindításának, megélésének, menedzselésének. Mind az esettanulmányok, mind a kötetben közreadott másodelemzések annak példái, hogy a megismert pedagógusközösségek képesek voltak tanulni, változni szervezeti és egyéni szinten is. Jobbá és többé váltak kompetenciáik a szakmai közösségekben és az egyes tanárokban is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rapos-lenard-pedagogusok-tanulasanak-utjai-szakmai-kozossegekben//