1934, Nagy-Britannia. Alexander Mihajlovics Orlov ezredes Sztálin utasítására londoni rezidensként azt a feladatot kapja, hogy a szocialista eszmékkel barátkozó fiatalokat szervezzen be szovjet ügynöknek, lehetőleg olyanokat, akik Őfelsége titkosszolgálatában fognak elhelyezkedni.1 A két világháború között Nagy-Britanniában a baloldali, kommunista eszmék fogadtatása a társadalmi elit ifjúsága körében népszerűnek számított, ám a közvélekedés szerint harmincéves korukra „kinőttek” ezekből az eszmékből, és a továbbiakban tisztes életet éltek. Orlov tisztában volt azzal, hogy könnyebb olyan, a pályájuk elején álló fiatalokat megkörnyékezni, akik útjuk egyengetésével jutnak el a kívánt pozíciókba. A beszervezés különböző stratégiák mentén történhetett, legyen szó megvesztegetésről, zsarolásról, de az ideológiai elköteleződés egy adott eszme mellett hatékonyabb motivációt jelent. Orlov ezért többek között a Cambridge Universityt választotta a „toborzás” helyszínéül, hiszen az egyetemen belül működött már a hallgatók körében a nagy népszerűségnek örvendő Cambridge University Socialist Society nevű szervezet, amely egy kommunista eszméket valló ifjúsági klub volt, illetve a végzett hallgatók nagy eséllyel Nagy-Britannia katonai, politikai, nemzetbiztonsági, gazdasági vezetőivé váltak. Orlov stratégiája működött, hiszen az ő nevéhez fűződik a hírszerzés-történelemből jól ismert „cambridge-i ötök”, vagyis Kim Philby, Donald Duart Maclean, Guy Burgess, Anthony Blunt és feltehetően John Cairncross2 hírszerző beszervezése. Mindannyian a brit elit körébe tartoztak. Orlov munkáját segítette az egyetemen tanító, kommunista eszméket valló közgazdász, Maurice Dobb, aki nagy hatást gyakorolt a fiatalokra. Az ideológiai elköteleződés mellett a beszervezést segítette, hogy Blunt és Burgess bizonyítottan homoszexuálisok voltak, Maclean valószínűsíthetően biszexuális beállítottságú volt. Az 1930-as évek Nagy-Britanniájában, és még évtizedekkel később is, ez súlyos bűncselekménynek számított.3 Orlov várakozásainak megfelelően az „ötök” később komoly beosztásokat töltöttek be, Kim Philby például egy időben a Szovjetunió elleni brit hírszerzés egyik vezetője lett, ily módon az amerikai–brit partnerszolgálati együttműködés következtében az amerikaiak által megszerzett és a briteknek átadott információ a szovjetekhez is eljutott.4 Mások a kezdetektől ráláttak az amerikai atomfegyver fejlesztésére.