Budai Balázs Benjámin (szerk.)

Digitális készségfejlesztés


A kiberfenyegetettségek osztályozása

A biztonság szó a latin securus szóból (se = nélkül, cura = aggodalom, félelem) ered. Meghatározására számos definíciót alkottak, de a legegyszerűbb talán a „fenyegetettség nélküli állapot”.1 A biztonságot általában szűkebb és tágabb értelemben vizsgáljuk. A szűkebb dimenzióhoz az egyéni, kollektív és nemzeti biztonságot soroljuk. Az egyéni biztonság alatt az egyénnek azt a képességét értjük, amellyel képes megvédeni magát a káros behatásokkal szemben. A kollektív biztonság az emberek egy szűkebb körének a biztonságát jelenti, míg a nemzeti biztonság a nemzetek képessége az értékek, érdekek védelmével kapcsolatban. Ez utóbbin jellemzően a más államok agresszív cselekedeteivel szembeni védelmet értjük. Tágabb dimenzióban biztonságon a nemzetközi biztonságot értjük, amelynek középpontjában az áll, hogy az államok biztonsága összekapcsolható, együttműködés segítségével kölcsönösen erősíthető. Az együttműködéshez megfelelő szervezeti keretek szükségesek, amelyek lehetővé teszik az államok véleménycseréjét és érdekeik harmonizálását a gazdaság, a külpolitika, a biztonságpolitika és a védelem területén. A hidegháború idején a biztonságot alapvetően a katonai biztonság primátusa jellemezte, azonban a bipoláris világrend felbomlásával paradigmaváltás ment végbe a biztonsági tanulmányokban. Ennek hatására Barry Buzan és társai értelmezésében a biztonság fogalma kiszélesedett, munkásságuk nyomán megkülönböztetünk katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti biztonságot.2

Digitális készségfejlesztés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 961 1

A Covid-19-pandémia rávilágított a különböző digitális kompetenciák azonnali fejlesztésének szükségességére. Ehhez kapcsolódott egy kényszerű technológiai trend – gyorsulás, amely fokozta a digitális készségek iránti késleltethetetlen igényt. Ráadásul ezt a munkáltatók is megerősítették, hiszen a lezárásokat követően azonnal fény derült azokra a munkavállalói kompetenciahiányokra, amelyek a rugalmas munkavégzés elemi feltételeinek megteremtését akadályozták. Tévedés azt gondolni, hogy az új évezredben született „digitális bennszülöttek” birtokában vannak e téren a megfelelő tudásnak, attitűdnek és képességeknek csak azért, mert a képernyőidejük magas. Hiba feltételezni, hogy a digitális szórakoztató tartalmak fogyasztása önmagában elégséges ahhoz, hogy más digitális területeken is kialakuljanak a szükséges rutinok. Ezeket a kompetenciaterületeket ki kell fejleszteni, és ez csak tanulással lehetséges.

E könyv küldetése nem a munkaerőpiaci verseny-képesség fokozása, hanem a 21. századi munkavégzés feltételeinek biztosítása, hiszen az anyagban tárgyalt kompetenciaterületek mindegyike alapértelmezés: a digitális lét alapismeretei, alapkészségei.

Bízunk abban, hogy a DigComp 2.1 és DigKomp kompetencia-keretrendszerek szempontjai szerint felépített, gyakorlatorientált anyag elolvasása segít tudatos, felelős, tájékozott és önfejlesztő állampolgárokká, a digitális társadalom hasznos tagjaivá válni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-digitalis-keszsegfejlesztes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave