Budai Balázs Benjámin (szerk.)

Digitális készségfejlesztés


Open Access – Nyílt hozzáférés

A nyílt hozzáférés modell egyik életre hívó alapgondolata annak az ellentétnek a feloldása volt, hogy az államilag finanszírozott, naprakész tudományos kutatások és fejlesztések eredményeiről csak a tudományos folyóiratok tudósítanak megfelelő mélységben és hitelességgel. Ezeket a folyóiratokat azonban profitorientált kiadók adják ki, amelyek üzleti alapon, előfizetési díjért nyújtják a szolgáltatásaikat. Így az a paradox helyzet áll elő, hogy egy államilag, közpénzből finanszírozott kutatás eredményeiért egy másik államilag fenntartott intézménynek, például könyvtárnak fizetnie kell. Többek között ez a gondolatmenet hozta létre 2002-ben a Budapest Open Access Iniciatívát, amely a nyílt hozzáférés elveinek első hivatalos megfogalmazása volt.1 A nyílt hozzáférés gondolatának eredete2 azonban a korábban már említett Tim Berners-Lee3 nevéhez és a CERN-hez (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) köthető. 1993. április 30-án a CERN közkinccsé tette a világháló szoftverét. Később a CERN egy kiadást tett elérhetővé nyílt licenccel, amely biztosabb módja annak, hogy maximalizálja a szoftver terjesztését. Ezek a lépések tették lehetővé az internet fejlődését.4

Digitális készségfejlesztés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 961 1

A Covid-19-pandémia rávilágított a különböző digitális kompetenciák azonnali fejlesztésének szükségességére. Ehhez kapcsolódott egy kényszerű technológiai trend – gyorsulás, amely fokozta a digitális készségek iránti késleltethetetlen igényt. Ráadásul ezt a munkáltatók is megerősítették, hiszen a lezárásokat követően azonnal fény derült azokra a munkavállalói kompetenciahiányokra, amelyek a rugalmas munkavégzés elemi feltételeinek megteremtését akadályozták. Tévedés azt gondolni, hogy az új évezredben született „digitális bennszülöttek” birtokában vannak e téren a megfelelő tudásnak, attitűdnek és képességeknek csak azért, mert a képernyőidejük magas. Hiba feltételezni, hogy a digitális szórakoztató tartalmak fogyasztása önmagában elégséges ahhoz, hogy más digitális területeken is kialakuljanak a szükséges rutinok. Ezeket a kompetenciaterületeket ki kell fejleszteni, és ez csak tanulással lehetséges.

E könyv küldetése nem a munkaerőpiaci verseny-képesség fokozása, hanem a 21. századi munkavégzés feltételeinek biztosítása, hiszen az anyagban tárgyalt kompetenciaterületek mindegyike alapértelmezés: a digitális lét alapismeretei, alapkészségei.

Bízunk abban, hogy a DigComp 2.1 és DigKomp kompetencia-keretrendszerek szempontjai szerint felépített, gyakorlatorientált anyag elolvasása segít tudatos, felelős, tájékozott és önfejlesztő állampolgárokká, a digitális társadalom hasznos tagjaivá válni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-digitalis-keszsegfejlesztes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave