Budai Balázs Benjámin (szerk.)

Digitális készségfejlesztés

Nyílt Oktatási Tartalmak

A Nyílt Oktatási Tartalmak (Open Education Resources, OER) az UNESCO definíciója szerint olyan „oktatási, tanulási és kutatási anyagok bármilyen, digitális vagy egyéb hordozón, amelyek közkincsként hozzáférhetők, vagy olyan nyílt licenc alapján adtak ki, amely lehetővé teszi mások számára a költségmentes hozzáférést, felhasználást, adaptálást és terjesztést korlátozás nélkül vagy minimális korlátozásokkal”.1 Az OER fogalmát az UNESCO 2002-ben tartott „Forum on the Impact of Open Courseware for Higher Education” fórumán fogadták el. 2012. június 20–22. között Párizsban, az UNESCO Nyílt Oktatási tartalmakról szóló Világkongresszusán2 elfogadták a Nyílt Oktatási Tartalmakról szóló nyilatkozatot (2012 Paris OER Declaration).3 2019 novemberében az UNESCO 40. konferenciája elfogadta az UNESCO OER ajánlását, amely az egyetlen nemzetközi szabványkeretrendszer ezen a területen világszerte.4 Az UNESCO a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban válaszokat fogalmazott meg a kihívásra az oktatással kapcsolatos területeken, és számos erőforrást tett elérhetővé anélkül, hogy támogatná valamely gyártót, céget vagy terméket, szolgáltatást.5

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 961 1

Pedagógia Ludovika Egyetemi Kiadó könyvei

A Covid-19-pandémia rávilágított a különböző digitális kompetenciák azonnali fejlesztésének szükségességére. Ehhez kapcsolódott egy kényszerű technológiai trend – gyorsulás, amely fokozta a digitális készségek iránti késleltethetetlen igényt. Ráadásul ezt a munkáltatók is megerősítették, hiszen a lezárásokat követően azonnal fény derült azokra a munkavállalói kompetenciahiányokra, amelyek a rugalmas munkavégzés elemi feltételeinek megteremtését akadályozták. Tévedés azt gondolni, hogy az új évezredben született „digitális bennszülöttek” birtokában vannak e téren a megfelelő tudásnak, attitűdnek és képességeknek csak azért, mert a képernyőidejük magas. Hiba feltételezni, hogy a digitális szórakoztató tartalmak fogyasztása önmagában elégséges ahhoz, hogy más digitális területeken is kialakuljanak a szükséges rutinok. Ezeket a kompetenciaterületeket ki kell fejleszteni, és ez csak tanulással lehetséges.

E könyv küldetése nem a munkaerőpiaci verseny-képesség fokozása, hanem a 21. századi munkavégzés feltételeinek biztosítása, hiszen az anyagban tárgyalt kompetenciaterületek mindegyike alapértelmezés: a digitális lét alapismeretei, alapkészségei.

Bízunk abban, hogy a DigComp 2.1 és DigKomp kompetencia-keretrendszerek szempontjai szerint felépített, gyakorlatorientált anyag elolvasása segít tudatos, felelős, tájékozott és önfejlesztő állampolgárokká, a digitális társadalom hasznos tagjaivá válni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-digitalis-keszsegfejlesztes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero