A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, ennek megfelelően saját tőke jellegű finanszírozási forma. Kibocsátáskor a vállalkozás jegyzett tőkéjét növeli, ázsiós tőkeemelés esetén a tőketartalékkal együtt. Mivel a tőke a vállalkozáson kívülről érkező, nem a vállalkozás által megtermelt forrás, ezért külső finanszírozási forma. A részvénynek nincs lejárati ideje, tulajdonjogot testesít meg, a tulajdoni részarány a papír névértékének az alaptőke %-ban vett aránya. A részvény tulajdonosának korlátozott felelőssége miatt a részvényes csak a részvény értékének megfelelő összeggel felel a részvénytársaság kötelezettségeiért. Hozama változó, a részvényhozam a fizetett osztalékokból, illetve másodlagos piacon történő értékesítés esetén az árfolyamkülönbözetből adódhat. A részvények esetében nincsenek előre meghatározott pénzáramlások, ezért csak becslés és modellezés alapján lehet előre meghatározni a várható pénzáramokat. A részvény tulajdonosa részvételi joggal rendelkezik a társaság közgyűlésén, (indítvány, jelentések, szavazati jog), illetve lehetősége van a kisebbségi jogok igénybevételére, ami alapján a szavazatok 5%-a például közgyűlést kezdeményezhet. A részvény tulajdonosa osztalékra és likvidációs hányadra jogosult, vagyis a részvényes a felosztható vagyon arányos részére tarthat igényt és a likvidációs sorrendben az utolsó helyen áll.