Az árképzés gazdasági oldalán kívül érdemes figyelembe venni az ún. árpszichológiai alkalmazásokat (lélektani árképzést) is. Kiváló minőségű termékek esetében jól működik az ún. imázselvű árképzés, vagyis a termék imázsának megfelelő ár kialakítása. Ebben az esetben a vevő hajlandó elfogadni a magasabb árakat is, mivel a termék nagy értéket képvisel számára, vagy jobb minőségűnek gondolja azt (pl. kiváló minőségű borok, sajtok esetében). A 9-es árképzés lényege: sok eladónak viszont az az elve, hogy az árak ne kerek számok legyenek. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy az emberek jobban szeretik a páratlan számokat, és inkább csak az első számjegyre koncentrálnak. Egy terméket például 200 Ft helyett 199 Ft-ért adnak, így a vevő az árat nem a kétszázas, hanem a százas tartományban lévőnek érzékeli. Gyakran találkozhatunk a kiskereskedelemben a promóciós árképzéssel is, amely a legtöbb esetben arra irányul, hogy a vevőt becsalogassák az üzletbe, hogy ott vásárlásra ösztönözzék. Az „ennyi volt” árak alkalmazása is erős pszichológiai nyomást jelent a vevő számára. Ekkor a termék fogyasztói ára mellett feltüntetik vagy a korábbi árat, vagy a gyártó által javasolt fogyasztói árat (Szakály, 2017).