Már Józsa és Székely (2004) utalt arra tanulmányában, hogy a tanulói motiváció fenntartása gyakran nehézkessé válik a hagyományos oktatási módszerek alkalmazásával. Körülbelül 15 év múlva Bónus és Nagy (2020) is arról számolt be, hagy a tanulói érdeklődés fenntartása rendkívül nehéz a hagyományos módszerek használatával. A játék, mint módszer, nem ismeretlen a tanításban. Használata azonban az utóbbi időben nélkülözhetetlenné vált, köszönhetően az IKT-s eszközök elterjedésének is. A játék oktatásban való megjelenésének számos típusa van, amelyeket Bónus és Nagy (2020) a következőképpen csoportosít. Vannak az úgynevezett szórakoztatva tanító játékok (edutainment games), a komoly játékok (serious games), az oktatási játékok (educational games), az alkalmazott játékok (applied games), illetve az e-tanuláshoz kapcsolódó játékok (e-learning), a gamifikáció, amelyet gyakran játékosításként fordítanak magyarra (gamification), a játékalapú tanulás (Game-Based Learning, GBL), a digitálisjáték-alapú tanulás (Digital Game-Based Learning, DGBL) és az alkalmazott játékok (applied games). A következőkben a játékalapú tanulással és a digitálisjáték-alapú tanulással foglalkozunk (Digital Game-Based Learning, DGBL). A játékalapú tanulás abban különbözik a többi játékos elemet tartalmazó típustól, hogy itt az elsődleges cél a képességfejlesztés a játékon keresztül. A digitálisjáték-alapú tanulás esetében a feladatok valamilyen digitális eszközön keresztül érhetőek el, valamint nagyon fontos jellemző, hogy a tanulók számára motiválóan hatnak, miközben tanulnak.