Az oktatási módszerek a tanítási folyamat állandó alkotóelemei és annak minden fázisában jelen vannak. Falus és Szűcs (2022, 547) meghatározása nyomán „az oktatás folyamatnak mint cselekvéssornak állandó, ismétlődő összetevői, részcselekvéssorai, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyeket különböző célok érdekében eltérő stratégiába szerveződve alkalmaznak”. Eszerint a stratégiák magukba foglalják azokat a módszereket, amelyek segítségével megvalósíthatóak. A módszerek végrehajtását az eljárások segítik, és ezek az oktatásszervezési munkaformákra épülnek. Vegyünk egy példát: Az adaptív oktatás stratégiája különböző tudásszintű és/vagy képességű, tanulási stílusú és motivációjú tanulók számára biztosít különböző nehézségi szintű oktatási tananyagot, amelynek elsajátításával tudásszint-emelkedést szeretnének elérni minden tanuló esetében a saját tanulási jellemzőihez viszonyítva. Ez alapján az adaptív tanulási stratégia megvalósítható a kooperatív tanulási módszer segítségével, amely a csoportmunkára mint szervezési munkaformára épül. Egy stratégia megvalósításához azonban többféle módszert is használhatunk, például az említett adaptív oktatási stratégiához alkalmazható a magyarázat és a szemléltetés módszere is egyéni munkaforma használatán keresztül. Az oktatási módszereket és a szervezési formákat a tanár választja ki az oktatási környezettől, a tantárgytól és a tananyag céljától függően az adott tanulócsoport jellemzőihez (a tanulók életkora, ismeretei, és képességei) igazítva, hogy a leghatékonyabb tanulási eredményt érjék el.