Deák Anita

A lelki élet mozgatórugói: motiváció, érzelem, személyiség

Megközelítő és elkerülő motivációs rendszerek affektív idegtudományi megközelítésben


Jeffrey A. Gray és a viselkedéses szabályozó rendszerek

Gray módosítja Eysenck elméletét, és bizonyos mértékig az egyéni különbségek biológiai alapjaival kapcsolatban is másként vélekedik (Matthews és Gilliland, 1999). Eredetileg két új dimenzió, a szorongás és impulzivitás bevezetését javasolta, Eysenck modelljének 30 fokos elforgatásával (1970). A 30 fokban elforgatott modellben a szorongás a neuroticizmushoz áll közel (magas neuroticizmus és alacsony extraverzió kombinációja), az impulzivitás pedig az extraverzióhoz (magas neuroticizmus és magas extraverzió kombinációja). A szorongás összefügg továbbá az introverzióval és alacsony szintű pszichoticizmussal, míg ennek ellenpólusa a kockázatos viselkedéssel jellemezhető elsődleges pszichopátia. A merőleges tengelyen az impulzivitás korrelál az extraverzióval, és bizonyos mértékig a neuroticitással és a pszichoticizmussal. A szorongás a viselkedéses gátló rendszer érzékenységéből ered (Behavioral Inhibition System, BIS), amelyet a félelemkiváltó és az új ingerek, valamint a büntetés és a jutalom elmaradásának jelei aktiválnak. E rendszer központi eleme a szeptális-hippokampális összehasonlító rendszer, amely észleli a környezet aktuális és elvárt állapota közötti eltérést. Az eltérések észlelése a folyamatban lévő viselkedés gátlását, valamint fokozott izgalmat és figyelmet eredményez. Ez az összehasonlító egység más agyi struktúrákkal, például a prefrontális kéreggel összehangoltan működik, lehetővé téve az emberi szorongás és az agy primitívebb szintjeiről különböző felszálló afferensek kognitív kontrollját. Következésképp a szorongó személyek érzékenyek lesznek a büntetés és a jutalom elmaradásának jelzéseire. Gray (1987) rövidebben tárgyalja a viselkedéses aktivációs rendszert (Behavioral Activation System, BAS), ami az impulzivitásért felelős. A BAS érzékeny a jutalmazás és a büntetés elmaradásának jelzéseire az agytörzs ventrális tegmentumának A10 magjából felszálló mezolimbikus dopaminerg pályáknak köszönhetően. Gray kiemeli, hogy szükséges az Eysenck által is javasolt pszichoticizmus mint harmadik faktor beemelése a modellbe, amelyet a harcolj/menekülj (Fight/Flight, FF) rendszerhez kapcsol (Gray, 1991 idézi Matthews és Gilliland, 1999). A BIS, BAS és FF-rendszerek alkotják Gray megerősítési érzékenység elméletének három rendszerét.

A lelki élet mozgatórugói: motiváció, érzelem, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 040 8

A biológiai személyiségelméletek sorába illeszkedik Jaak Panksepp affektív idegtudományi elmélete. A személyiség működését hat, kéregalatti agyi területekhez köthető, evolúciósan adaptív elsődleges érzelmi rendszerrel magyarázza. Az elsődleges érzelmi rendszerek nemzetközileg elterjedt mérőeszköze az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák kérdőív, amelynek skálái (JÁTÉKOSSÁG, GONDOSKODÁS, KERESÉS, FÉLELEM, DÜH és SZOMORÚSÁG) képet adnak az elsődleges rendszerek működéséről, a rendszerek közti egyensúlyról vagy annak hiányáról. Jelen kötetben bemutatjuk az affektív idegtudományi elmélet helyét a biológiai személyiségelméletek sorában, kapcsolatát a megközelítő-elkerülő motivációs rendszerek elméletével, a személyiség érzelmi alapjait és az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák magyar változatával szerzett tapasztalatokat és fontosabb kutatási eredményeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-lelki-elet-mozgatorugoi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave