Személyiségmodelljében Cloninger összefüggésbe hozza az egyes vonásokat neurotranszmitter rendszerek működésével. A dopaminerg rendszert összekapcsolja az Újdonságkereséssel, a szerotonerg rendszert az Ártalomkerüléssel, a norepinefrin rendszert pedig a Jutalomfüggőséggel. E három temperamentumdimenzió mellé sorolja még a Kitartást, mivel ezek genetikai meghatározottsággal rendelkeznek és az ontogenetikus fejlődés korai időszakában megjelennek. Cloninger meghatározott három karakterdimenziót is: az Önirányítottságot, az Együttműködést és a Szelf-transzcendenciát. Ezek később alakulnak ki, és inkább a tapasztalatok által formálódnak, mintsem genetikai hatásra. A kutatások azonban számos kritikus pontra hívták fel a figyelmet. Egyrészt a temperamentum- és karakterdimenziók közti megkülönböztetés nem nyert igazolást, ugyanis mindkettőnél kimutatható a genetikai meghatározottság (Ando és mtsai, 2004). Másrészt a hétfaktoros szerkezetet sok esetben nem sikerült reprodukálni, és a dimenziók nem olyan módon sorolhatók két csoportba, ahogy Cloninger elgondolta. Sőt mi több jól illeszkednek a BIG5 ötfaktoros modelljéhez (Markon és mtsai, 2005). Az Ártalomkerülés magas és az Önirányítottság alacsony szintje a Neuroticitást jelzik. Az Együttműködés, a Kitartás és a Szelf-transzcendencia a Barátságosság és a Nyitottság markerei. A Jutalomfüggőség egyesíti a Barátságosságot és az Extraverziót. Az Újdonságkeresés negatívan korrelál a Lelkiismeretességgel, és pozitívan az Extraverzióval, más esetekben pedig pozitív összefüggést mutatott a Barátságossággal és negatív kapcsolatot a Nyitottsággal.