Deák Anita

A lelki élet mozgatórugói: motiváció, érzelem, személyiség

Megközelítő és elkerülő motivációs rendszerek affektív idegtudományi megközelítésben


Az elmélet korai változata: jutalomra és büntetésre való érzékenység

Pavlov írásainak és Eysenck doktori témavezetői tevékenységének hatására Gray (1970) kidolgozta saját modelljét. Az 1.4 fejezetben olvasható, hogy Gray 30 fokban elfordítja Eysenck Extraverzió és Neuroticitás dimenzióit, illetve beemeli a Büntetésre való érzékenység tengelyét (Szorongás) és a Jutalomra való érzékenység tengelyét (Impulzivitás). A magas impulzivitással jellemezhető személyek inkább a jutalom jelzőingereire érzékenyek, a magas szorongással jellemezhető személyek viszont a büntetés jelzéseire. Az impulzivitást és szorongást egymástól független, elsődleges vonásoknak tartotta, Eysenck extraverzió és neuroticitás dimenzióit pedig másodlagos faktoroknak. A kétfaktoros tanuláselméleti megközelítés alapján Gray arra a következtetésre jutott, hogy ha az érzelmeket motivációs szempontból fontos (megerősítő) ingerek hozzák létre, és az érzelmek alapvető szerepet játszanak a személyiség működésében, akkor a személyiség megértéséhez úgy juthatunk közelebb, ha az agy érzelmi rendszereit tanulmányozzuk. Klasszikus kondicionálás által nem alakulnak ki érzelmek, pusztán egy kezdetben semleges inger átalakul feltételes (megerősítő jellegű) ingerré.

A lelki élet mozgatórugói: motiváció, érzelem, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 040 8

A biológiai személyiségelméletek sorába illeszkedik Jaak Panksepp affektív idegtudományi elmélete. A személyiség működését hat, kéregalatti agyi területekhez köthető, evolúciósan adaptív elsődleges érzelmi rendszerrel magyarázza. Az elsődleges érzelmi rendszerek nemzetközileg elterjedt mérőeszköze az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák kérdőív, amelynek skálái (JÁTÉKOSSÁG, GONDOSKODÁS, KERESÉS, FÉLELEM, DÜH és SZOMORÚSÁG) képet adnak az elsődleges rendszerek működéséről, a rendszerek közti egyensúlyról vagy annak hiányáról. Jelen kötetben bemutatjuk az affektív idegtudományi elmélet helyét a biológiai személyiségelméletek sorában, kapcsolatát a megközelítő-elkerülő motivációs rendszerek elméletével, a személyiség érzelmi alapjait és az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák magyar változatával szerzett tapasztalatokat és fontosabb kutatási eredményeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-lelki-elet-mozgatorugoi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave