Az informatika, a digitalizáció napjainkban olyan területeken hódít teret, amelyet néhány évvel ezelőtt még elképzelni sem tudtunk. A sportszolgáltatások fejlődése elsősorban az informatikai fejlesztések mentén történik. Olyan változások, fejlesztések jönnek létre, amelyek sok esetben megváltoztatják a szabályrendszert, a lebonyolítást és akár az edzésmódszereket. is. Szükségszerű megemlíteni, hogy a sportinformatikai fejlesztések kiindulópontja a 70-es, 80-as évek közepére datálódik. A kutatók sportinformatika témában az első konferenciát 1975-ben szervezték az ausztriai Grazban, Kreatív Sportinformatika címmel. A későbbiekben számos munkacsoport, workshop és informatikai szekció alakult a sportszakma fejlesztése érdekében. 2006-ban megjelenik az első sportinformatikai tudományos folyóirat, a Journal of Computer Science in Sport, majd néhány évvel később az amerikai egyetemek önálló sportinformatikai kurzusokat indítanak. 2015-ben módosul a „Sportinformatika” kifejezés, és a tudományos élet immár „Informatika a sportban” formában használja (Gál, 2016). Az okoseszköz-felhasználókat illetően megállapítható, hogy az innovációk tervezésében, felhasználásában kulcsszerepe van a fiatal generációknak (X, Y, Z generációk). A korszerű digitális eszközök megjelenése erőteljes elvárást indított el a fejlesztők irányába. Az okostelefonok, táblagépek, okosórák, okospántok és az okosszemüvegek (Google Glass) használata ma már szinte nélkülözhetetlen a sportegyesületek, sportvállalkozások, szurkolók életében, ennek ellenére a termékek legnagyobb piaca mégis a szabadidősportban van. Az információtechnológia az egyik olyan robbanásszerűen fejlődő terület, amely napról napra jelentős változásokat eredményez – szoftverek folyamatos fejlesztése, a kiterjesztett valóság bemutatása (intelligens sisak), virtuális pályák használata (Smart Oculus) és videós elemzések. Megállapítható, hogy az amatőr és a professzionális sport szinte minden szakaszában tetten érhetőek az informatikai megoldások. Az intelligens adatelemzési módszereket alkalmazó kutatási terület ugyanakkor a sportedzés, a szabadidősport területén egyre népszerűbb. A felkészülés egy rendszeres folyamat a sportoló és az edzője között. Egy edzés végcélja a sportoló képességeinek tökéletesítése, vagyis természetes potenciáljának elérése. Az edzés folyamata röviden a következő négy fázisra bontható: tervezés, megvalósítás, kontroll, értékelés. Ebben a folyamatban a szakmai, edzői döntéshozatalt részben vagy teljes mértékben helyettesíthetjük egy virtuális asszisztens segítségével (Rajšp, Alen és Iztok Fister Jr., 2020).