Steklács János, Bálint Ágnes, Csíkos Csaba, Zank Ildikó

Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések

Az iskolai tudásrendszer háttérdimenziói


Bevezetés

Egy tudományos fogalom jelentőségét több dolog alátámaszthatja. A tudomány belső logikájából adódó szempontok, amelyek a hivatkozások, az összekapcsolódó szakkifejezések révén jelennek meg elsősorban, kiegészítendők társadalmi, sőt, globális aspektusokkal. Akadémiai doktori értekezésemben már említettem McIntosh (2007) könyvét, mely az egész emberiség szempontjából értelmezi a tudatos emberi viselkedés dimenzióit és ezek fejlődését. Vajon igaz-e, hogy az önmagunk létére, ezen belül a saját gondolkodásunkra reflektálás egyre erősebb jelenléte és elterjedése az emberiség fejlődésének hajtóereje? Vajon tényleg az viszi előre a társadalmi fejlődést, ha mindenki a lehető legjobb színvonalon képes megismerni saját elméjének működését, és képes az elébe kerülő feladatok megoldása során magas szinten tervezni, nyomon követni és értékelni azt, amivel éppen foglalkozik? McIntosh az emberiség történelmének fejlődési ívét összekapcsolja azzal, hogy az egyének milyen preferenciákkal rendelkeznek a világ megismerésére. Vajon magasabb rendű az a viselkedés, amely a tudománytól várja az igazság kimondását, szemben azzal, amely szerint a sámán kijelentései képviselik az igazságot? Az bizonyos, hogy időrendben jóval előbb jelent meg az utóbbi, ám ma az anyagi erőforrások döntő többségét azok a társadalmak és társadalmi csoportok birtokolják, amelyek a tudomány objektív igazságát elfogadó emberek döntéseit követik. Az emberiség jövőbeni kilátásait illetően ugyanakkor a szubjektív, egyénenként megfogalmazott meggyőződések ereje látszik, valamint a tudományos és spirituális örökség összeegyeztetésének, integrációjának igénye is egyre kifejezettebb.

Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 072 9

„A tudomány tárgyalta dolgok megfigyelésében való előrehaladást a tudásszerzés módjának megismerése kell, hogy megelőzze." Aquinói Tamás

A tudomány a kezdetektől fogva a tudással többféle megközelítésből, módszerekkel és céllal foglalkozik, az európai kultúrában a filozófia, majd a teológia szentelt neki kiemelt érdeklődést. Olyan fontos alapfogalmak kerülnek elő az értelmezésében, mint a valóság, igazság, emberi értelem. A mottóban szereplő, Aquinói Tamástól származó gondolatot Turay Alfréd idézi Ismeretelmélet című könyvében. A gondolat ma is nagyon korszerűnek, szemléletformálónak tűnik a neveléstudomány rendszerében értelmezve is. A tudás fogalma és megszerzésének módja, mikéntje, képessége, eredményessége az oktatási rendszer tanítás, tanulás szempontjából értelmezett legfontosabb kérdéseként is felfogható, ehhez képest meglepően keveset foglalkozik a neveléstudomány a tudás szélesebb körben megjelenő értelmezésének kérdéseivel, azokkal a reprezentációkkal, amelyeket elsősorban a pszichológia, filozófiai vizsgál.

Aquinói Tamás fenti gondolata prioritásra utal, azt hangsúlyozza, hogy a tudomány tárgyalta dolgoknál, a valóság megértésénél, megismerésénél fontosabb, hogy hogy hogyan működik az ezt a folyamatot végző rendszerünk, az elménk, tudatunk. Hogyan viszonyul a valósághoz, igazsághoz, a jelenségek megértéséhez. Talán ma sem tudnánk kielégítő választ adni arra, hogy pontosabban mit is jelent a tudás, hogyan működik a tudásszerzés és hogyan működik a saját megismerési rendszerünk, ennek megítélése, hogyan funkcionál a kogníciónkra vonatkozó tudásunk, metakogníciónk. Az viszont kétségtelen a tudomány elmúlt évtizedeinek tükrében, hogy mindezeknek nagyon fontos szerepe van az oktatási rendszerben a tanulás, tanítás, tudásszerzés és rendszerezés folyamatában. A fenti fogalomkör három, egymástól talán nem is elválasztható területe a metakogníció, a tudatelmélet és az episztemológiai nézetek, meggyőződések.

A metakogníció mintegy fél évszázada van jelen a pedagógiai, pszichológiai tudományos gondolkodásban, a saját kognitív folyamatainkra vonatkozó tudásunkat értjük rajta, a gondolkodásunkat a gondolkodásunkról. A tudatelmélet (theory of mind) kifejezés a tudatunk, elménk működésére vonatkozó meggyőződéseink összességét jelenti. Az episztemológiai meggyőződések alatt a tudásról és a tudás működéséről kialakult nézeteket értjük.

A mostani munkánk a fenti fogalmakat helyezik pedagógiai, neveléstudományi fókuszba, a következő tételmondatokat járjuk körül: A metakogníció, a tudatelmélet, az episztemológiai meggyőződések fogalmai, jelensége szorosan összetartoznak, az oktatási rendszer, iskola, tanulás szempontjából értelmezett tudás szempontjából fontos szereppel, nagy jelentőséggel bírnak, meghatározzák a tanulók iskolai teljesítményét. A három fogalom megszületése, tudományos gondolkodásban elterjedése óta azonban kevés idő telt el, így még nem tudtak szervesen beépülni a pedagógiai gondolkodásba, a tanárképzésbe, osztálytermi gyakorlatba, így nem túlzás azt állítani, ez a három terület az oktatási rendszer korszerűsítése, fejlesztése szempontjából komoly tartalékot, lehetőséget jelent.

Hivatkozás: https://mersz.hu/steklacs-balint-csikos-zank-metakognicio-tudatelmelet-episztemologiai-meggyozodesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave