Steklács János, Bálint Ágnes, Csíkos Csaba, Zank Ildikó

Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések

Az iskolai tudásrendszer háttérdimenziói


A történelemmel kapcsolatos episztemológiai meggyőződések kutatása magyar viszonylatban

Iskolai tudás, tanulás és episztemológiai meggyőződések témakörében, tanárok, diákok ilyen típusú meggyőződéseit és egyéb tényezők összefüggéseit kevés kutatás vizsgálta hazánkban, ennek megfelelően az erre vonatkozó tudományos publikációk száma is nagyon kevés. A téma jelentőségéhez mérten pedig elmondhatjuk, hogy meglepően szerény mértékű figyelmet kapott eddig ez a terület a hazai kutatók körében. Jó példái az episztemológiai meggyőződések vizsgálatának a megjelent publikációk körében Kósa Maja munkái, amelyek a történelem tantárgyhoz kapcsolódó ilyen típusú meggyőződéseket elemzik egy több kutatásból álló kutatási projektben, a következőkben erről ejtünk néhány szót (Kósa, 2020; Kósa, 2021a; Kósa, 2021b).

Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 072 9

„A tudomány tárgyalta dolgok megfigyelésében való előrehaladást a tudásszerzés módjának megismerése kell, hogy megelőzze." Aquinói Tamás

A tudomány a kezdetektől fogva a tudással többféle megközelítésből, módszerekkel és céllal foglalkozik, az európai kultúrában a filozófia, majd a teológia szentelt neki kiemelt érdeklődést. Olyan fontos alapfogalmak kerülnek elő az értelmezésében, mint a valóság, igazság, emberi értelem. A mottóban szereplő, Aquinói Tamástól származó gondolatot Turay Alfréd idézi Ismeretelmélet című könyvében. A gondolat ma is nagyon korszerűnek, szemléletformálónak tűnik a neveléstudomány rendszerében értelmezve is. A tudás fogalma és megszerzésének módja, mikéntje, képessége, eredményessége az oktatási rendszer tanítás, tanulás szempontjából értelmezett legfontosabb kérdéseként is felfogható, ehhez képest meglepően keveset foglalkozik a neveléstudomány a tudás szélesebb körben megjelenő értelmezésének kérdéseivel, azokkal a reprezentációkkal, amelyeket elsősorban a pszichológia, filozófiai vizsgál.

Aquinói Tamás fenti gondolata prioritásra utal, azt hangsúlyozza, hogy a tudomány tárgyalta dolgoknál, a valóság megértésénél, megismerésénél fontosabb, hogy hogy hogyan működik az ezt a folyamatot végző rendszerünk, az elménk, tudatunk. Hogyan viszonyul a valósághoz, igazsághoz, a jelenségek megértéséhez. Talán ma sem tudnánk kielégítő választ adni arra, hogy pontosabban mit is jelent a tudás, hogyan működik a tudásszerzés és hogyan működik a saját megismerési rendszerünk, ennek megítélése, hogyan funkcionál a kogníciónkra vonatkozó tudásunk, metakogníciónk. Az viszont kétségtelen a tudomány elmúlt évtizedeinek tükrében, hogy mindezeknek nagyon fontos szerepe van az oktatási rendszerben a tanulás, tanítás, tudásszerzés és rendszerezés folyamatában. A fenti fogalomkör három, egymástól talán nem is elválasztható területe a metakogníció, a tudatelmélet és az episztemológiai nézetek, meggyőződések.

A metakogníció mintegy fél évszázada van jelen a pedagógiai, pszichológiai tudományos gondolkodásban, a saját kognitív folyamatainkra vonatkozó tudásunkat értjük rajta, a gondolkodásunkat a gondolkodásunkról. A tudatelmélet (theory of mind) kifejezés a tudatunk, elménk működésére vonatkozó meggyőződéseink összességét jelenti. Az episztemológiai meggyőződések alatt a tudásról és a tudás működéséről kialakult nézeteket értjük.

A mostani munkánk a fenti fogalmakat helyezik pedagógiai, neveléstudományi fókuszba, a következő tételmondatokat járjuk körül: A metakogníció, a tudatelmélet, az episztemológiai meggyőződések fogalmai, jelensége szorosan összetartoznak, az oktatási rendszer, iskola, tanulás szempontjából értelmezett tudás szempontjából fontos szereppel, nagy jelentőséggel bírnak, meghatározzák a tanulók iskolai teljesítményét. A három fogalom megszületése, tudományos gondolkodásban elterjedése óta azonban kevés idő telt el, így még nem tudtak szervesen beépülni a pedagógiai gondolkodásba, a tanárképzésbe, osztálytermi gyakorlatba, így nem túlzás azt állítani, ez a három terület az oktatási rendszer korszerűsítése, fejlesztése szempontjából komoly tartalékot, lehetőséget jelent.

Hivatkozás: https://mersz.hu/steklacs-balint-csikos-zank-metakognicio-tudatelmelet-episztemologiai-meggyozodesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave