Az emberek egyedi szinten megnyilvánuló, a természeti környezettel, illetve környezeti problémákkal kapcsolatos értékrendjét, nézeteit, vélekedéseit összefoglaló néven környezeti attitűdöknek nevezik a társadalomtudományokban (McIntyre–Milfont 2016; APA Online Dictionary of Psychology). Az egyénekre vagy közösségekre, társadalmakra jellemző környezeti attitűdök mérése, vizsgálata a környezeti problémák kiéleződésével, a lokális és globális környezeti kihívások megszaporodásával és elhatalmasodásával felértékelődött. Ennek eredményeképpen a környezeti attitűdök mérése kutatások egész sorát motiválta (áttekintve: Hawcroft–Milfont 2010, Milfont–Duckitt 2010, Franzen–Vogl 2013, Xiao et al. 2019, Cruz–Manata 2020). A környezeti attitűdöket, környezeti tudatosságot mérő pszichometriai mérőeszközök fejlesztése és használata pedig közel öt évtizedes múltra tekint vissza (McIntyre–Milfont 2016, Mónus 2021a). A számos kidolgozott mérőeszköz közül, talán a két legelterjedtebben használt a Módosított Új Ökológiai Paradigma Skála, röviden NEP (Revised New Ecological Paradigm Scale; Dunlap et al. 2000, Dunlap 2008) és a Két Fő Környezeti Érték Skála, röviden 2-MEV (Two Major Environmental Values; Wiseman & Bogner 2003, Bogner & Wiseman 2006, Johnson & Manoli 2010, Manoli et al. 2019). Mindkét skálát hazánkban is több ízben alkalmazták környezeti attitűdök vizsgálata során (Nagy 2011, Hofmeister-Tóth et al. 2013, Piskóti 2015, Major 2018, Mónus 2021a), bár a NEP-skálát nemzetközi és hazai tanulmányokban is számos kritika érte (Zhu & Lu 2017, Bernstein & Szuster 2018, Csonka 2019). Másrészt egy hazai vizsgálat megmutatta, hogy a két széles körben elterjed skála között jelentős átfedés is van (Mónus 2021a). A 2-MEV-skálát kifejezetten 10–12 éves korú serdülők számára tervezték, de sikerrel alkalmazták idősebb, sőt felnőtt korosztályok esetében is (Munoz et al. 2008, Castéra et al. 2018, Major 2018). A NEP-skálát elsősorban felnőttek számára tervezték, de elérhető egy módosított szintén 10–12 éves korosztályok esetén is validált változata (Manoli et al. 2007), amelynek nemrégiben magyar fordítása is elkészült a pszichometriai kutatások standardjaiban használatos független oda-vissza fordítás módszerét követve (Varga et al. 2021, Berze et al. 2022). A fentieken túl hazánkban gyakori még a 7-14 éves gyermekek számára tervezett Gyermek Környezeti Attitűd és Tudás Skála (CHEAKS; Leeming 1995) használata (Varga 2004, Konyha 2011, Kónya 2018b). A különböző skálák összehasonlításából kiderül, hogy ezek nem ugyanúgy mérik a környezeti attitűdöket, illetve a környezeti attitűdöknek feltehetően más-más szeleteit mérik (Mónus 2021a).