Vizsgálatunk egyértelműen megmutatja, hogy a COVID-19 pandémiával kapcsolatban felmerülő kérdésekről alkotott vélemények erősen szignifikáns összefüggésben állnak a környezeti attitűdökkel, a vizsgált környezeti attitűdskála mindkét dimenziójában, továbbá a válaszadók szüleinek iskolázottságával. A legerősebb összefüggés a környezeti attitűdök megőrzés dimenziója, azaz a környezetbarát viselkedés és a környezeti értékek megóvásával kapcsolatos attitűdök és azon vélekedés között állt fenn, miszerint a különböző (fertőző vagy nem fertőző) betegségek széles körben való térnyerése mai, modern életünk közvetlen következményének tekinthető. Ugyanilyen erős összefüggés mutatkozott a megőrzés dimenzió és azon vélekedés között, miszerint a koronavírus terjedése elleni védekezés során alkalmazott/elrendelt viselkedésminták (mint például a különböző utazások csökkentése, a különböző ideiglenes korlátozások) össztársadalmi szinten való további megtartása hasznosak lehetnek hosszú távon a társadalom klímaváltozás és környezeti válság ellen folytatott küzdelemében is. Még egy kérdés emelhető ki jelentőségénél fogva, mellyel való összefüggése a használat dimenziónak az előző összefüggésekhez képest kicsit gyengébb, de még mindig értelmezhető mértékű volt. Jobban eltúlzottnak tartották a koronavírus terjedésének veszélyeit azok, akik a használat környezeti attitűd dimenzióban nagyobb pontszámot kaptak, azaz a környezeti erőforrások kihasználásával összefüggő vélekedéseikben megengedőbbek voltak az ember/emberiség számára, továbbá azon válaszadók, akiknek szülei alacsonyabban iskolázottak voltak. Összességében elmondható, hogy a természeti környezet iránt nagyobb felelősséget érzők, a környezeti problémák súlyát jobban ismerők vagy tudomásul vevők az emberi egészséget fenyegető, környezeti problémákkal összefüggő jelenségek mögött is jobban elismerik az áttételes emberi felelősséget. Továbbá, hogy a magasabban iskolázott szülők gyermekei is jobban elismerik ezt az áttételes emberi felelősséget, illetve kevésbé állnak szkeptikusan a járványhelyzet kockázataihoz és akár a tudományosan megalapozott megoldási, megelőzési lehetőségekhez. Így például bizakodóbbak voltak már a pandémia korábbi hullámainál is a hatékony vakcinák mielőbbi megjelenésével kapcsolatban.