Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


Bevezetés

A környezeti viszonyulásunk (illetve környezeti attitűdjeink; EA) befolyásolják, hogy mindennapi életük során milyen gyakran választunk a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül környezetbarát cselekvéseket. Ha a társadalmakban széles körben elterjedve alkalmazzák ezeket a látszólag jelentéktelen mindennapi cselekvéseket, akkor e döntések összeadódó hatása már jelentős a földi környezetünk „egészségére”, integritásának állapotára nézve is. Az emberek egyéni környezeti viszonyulása összefügg környezetbarát viselkedésükkel, környezettudatos magatartásukkal (Roberts & Bacon 1997, Kaiser et al. 2007a, Markle 2013, Whitley et al. 2018), és kimutathatóan csökkentheti például a fogyasztást (Grunert & Juhl 1995, Odum 1982). Például az ipari és az egyéni szokásokban bekövetkező változások következtében jelenleg a világ összes felhasznált anyagának körülbelül 9%-a újrahasznosításra kerül. Ez évente mintegy 9 milliárd tonna tömegű újrahasznosított anyagot jelent (De Wit et al. 2018).

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave