A környezeti viszonyulás, azaz a természeti környezettel kapcsolatos értékeink és attitűdjeink mérése kutatások hosszú sorát motiválta (Dunlap et al. 2000, Dunlap 2008, Kaiser et al. 2007a, Hawcroft & Milfont 2010, Milfont & Duckitt 2010, Xiao et al. 2019, Cruz & Manata 2020). Az emberek környezeti viszonyulását számszerűsítő kérdőíves mérőeszközök kifejlesztése és használata több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. A legkorábbi jól ismert kvantitatív mérőeszközök közé tartozik az ökológiai skála (Ecology Scale; Maloney & Ward 1973), a környezeti aggodalom skála (Environmental Concern Scale; Weigel & Weigel 1978) és az új környezeti paradigma skála (New Environmental Paradigm Scale; Dunlap & Van Liere 1978). Az első évtizedek felnőttek számára tervezett mérőeszközeit jól áttekinti Gray és mtsai (1985) munkája, míg a gyermekek számára tervezetteket Leeming és mtsai (1993) munkája. A népszerű új környezeti paradigma skálát (NEP skála) később felülvizsgálták és átnevezték új ökológiai paradigma skálára (átdolgozott NEP skála; Dunlap et al. 2000, Dunlap 2008). Bár a NEP skálát számos kritika érte mind megbízhatóságával (pl. Hawcroft & Milfont 2010, Zhu & Lu 2017), mind dimenzionalitásával (Dunlap 2008, Hawcroft & Milfont 2010, Brennan et al. 2014, Bernstein & Szuster 2018), mind néhány tételének bizonytalan válaszadásra okot adó megfogalmazásával kapcsolatban (Lalonde & Jackson 2002, Lundmark 2007, Kopnina 2011), a NEP skála még mindig széles körben használatos. A NEP skála a vele szemben megfogalmazott kritikák ellenére (ezeket magyarul jól összefoglalja Csonka 2019-es munkája) értékes betekintést nyújt a felnőttek (pl. Davis et al. 2019, Ntanos et al. 2019, Xiao et al. 2019) és a gyermekek környezeti attitűdjeivel, világnézetével kapcsolatban (pl. Manoli et al. 2007, Grúňová et al. 2019, Robinson et al. 2019). A fent említett skálákon kívül számos más mérőeszközt is megalkottak, amelyek közé esetenként nagyon különböző skálák is tartoznak, mint például a természettel való kapcsolatot mérő skálák (pl. Schultz 2001, Mayer & Frantz 2004, Leary et al. 2008, Davis et al. 2009, Nisbet et al. 2009), a környezeti identitást mérő skálák (Cook et al. 2002, Clayton 2003, Stets & Biga 2003, Whitmarsh & O'Neill 2010, Davis et al. 2011), a környezettel kapcsolatos érzéseket és viselkedési szándékokat vizsgáló skálák (például Cordano et al. 2003, vagy a Maloney és Ward féle 1973-as ökológia skála és a Leeming és mtsai féle 1995-ös CHEAKS skála érzelmi érintettséget és verbális elkötelezettséget vizsgáló alskálái). Ide tartoznak továbbá a környezeti szabályozással kapcsolatos politikai elvárásokat mérő skálák (Klineberg et al. 1998, Cordano et al. 2003, Lang 2011), a környezettel kapcsolatos tetteink következményeinek tudatosságát, a felelősségvállalást, illetve az áldozatkészséget vizsgáló skálák (pl. Stern et al. 1999, Kaiser et al. 1999b, de Groot & Steg 2008, Yousefpour et al. 2019) és még sok más hasonló skála (Tarrant & Cordell 1997, Dunlap & Jones 2002, Kaiser et al. 2007ab, Milfont & Duckitt 2010, Levine & Strube 2012). De a természeti környezethez való viszonyulás helyet kap az értékorientációt vizsgáló skálák között is (pl. az egoista, az altruista és a bioszférista értékek skálái; Stern et al. 1999, Stern 2000, de Groot & Steg 2008).