Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


Minta és mintavétel

Nyolc középiskola és két egyetem tanárait kerestük fel 2019 március és december között azzal, hogy diákjaik felé továbbítsanak egy, a diákok környezettudatosságát és környezeti attitűdjeit felmérő online kérdőívet. A kérdőívet 15 különböző osztály 254 középiskolás diákja (14–20 éves, medián = 18 év) és 102 egyetemi hallgató (18–53 éves, medián = 21 év) töltötte ki, összesen 356 diák. A kérdőív teljes mértékben anonim volt, kitöltése körülbelül 30–35 percet vett igénybe. Miután alaposan tanulmányoztam néhány nagyon hasonló kérdőívi kérdésre, illetve a hasonló tartalmú, de fordított skálájú tételekre adott válaszokat, hét válaszadó válaszai kerültek kizárásra az elemzésre kerülő mintából a válaszok súlyos következetlensége miatt. Ezenkívül további 11, 30 év feletti válaszadó került kizárásra a vizsgálatból, feltételezve, hogy a minta ezen kevés idősebb ember nélkül homogénebb lenne a releváns szempontok tekintetében (például így az elemzésre kerülő válaszadók elég fiatalok ahhoz, hogy feltételezhetően nagy részüknek nincs teljesen önálló felnőtt életük és nincs gyerekük). Végül, a vizsgálatban szereplő elemzések 338 14 és 30 év közötti válaszadó válaszain alapulnak (medián = 18, átlag = 18,2, sd = 2,38). A minta nem reprezentatív a hasonló korú magyar lakosságra nézve, de figyelembe véve a válaszadók iskoláinak sokféleségét (szakközépiskolák, különböző gimnáziumok és egyetemek) és lakóhelyeiknek sokféleségét (az iskolák 7 különböző városból, a kitöltők több mint 100 magyar településről származnak) a minta kellően heterogén ahhoz, hogy alkalmas legyen egy módszertani célú tanulmányhoz.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave