Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Adatelemzés

A statisztikai elemzéseket az R statisztikai és számítási környezetben végeztük (3.3.0 verzió; R Core Team 2016). A skálák megbízhatóságának vizsgálatához a standardizált Cronbach alfa értékeket tűntettem fel (R alfa függvény, psych csomag). A még elfogadható kritikus Cronbach alfa érték sokat vitatott, általánosságban a 0,65 vagy 0,7 feletti értéket fogadják el minimálisan elvárt megbízhatóságként, azonban az alfa értéke többek között erősen függ a vizsgált skálában alkalmazott tételek számától, illetve a kérdésekre adható válaszopciók számától (T. Kárász et al. 2022). Gyakran exploratív jellegű vizsgálataimban nem gondoltam, hogy a nemzetközileg általánosan elfogadott NEP skála megbízhatóságához képest szigorúbb kritériumokat állítsak fel. Így az adott skála vagy alskála használatát elfogadhatónak tekintettem, ha annak Cronbach alfa értéke az általánosan elfogadott 0,7 értéket meghaladta, vagy ha T. Kárász és mtsai (2022) számításai alapján egy 5-ös Likert skálán mért 15 tételes skála (pl. a NEP 15 skála) 0,7-es alfa értékéhez tartozó átlagos itemek közötti korrelációt (ez kb. 0,2) elérte adott tételszám és válaszopciószám alapján (lásd T. Kárász et al. 2022). Amennyiben ezt a megengedő kritériumot sem éri el egy adott skála vagy alskála megbízhatósága, azt az alfa érték említése mellett külön jelzem. Ettől alacsonyabb alfa érték sem zárja ki egy a válaszokból számolt index használatának lehetőségét, de nagy valószínűséggel az ilyen skála többdimenziós konstruktumként fogható fel (lásd Berze et al. 2022), vagy kérdései többféleképpen értelmezhetőek (lásd Csonka 2019).

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

Pedagógia Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero