Az alábbiakban felsorolok néhány megfontolandó irányelvet a PEB és a környezeti attitűdök méréséhez rendelkezésre álló mérőeszközök közül való választáshoz, valamint néhány egyéb a PEB és a környezeti attitűdök mérése során megfontolandó szempontot. Mind a 2-MEV, mind a NEP-skálát széles körben alkalmazzák, tanulmányok évtizedek alatt felhalmozódott sora érvényességüket megkérdőjelezhetetlenül megerősítik a legkülönbözőbb összefüggésekben (lásd a hivatkozásokat pl. Dunlap 2008, Johnson & Manoli 2008, 2011, Markle 2013, Bogner 2018 munkáiban). A két eszköz azonban legalább részben eltérő attitűdkomponenseket fed le, ezért a környezeti attitűdöket vizsgáló tanulmányokban érdemesebb lenne ezeket az eszközöket kombinálni, mintsem választani közülük. A további vizsgálatokban célszerű lenne változó mintákon tesztelni a három vagy esetleg több dimenzió (magasabb rendű faktor) létezését annak érdekében, hogy képet kaphassunk a jelen vizsgálat eredményeinek általános jellegéről. Amennyiben erre sor kerül, a NEP-skála esetében lehetőleg az eredeti, 15 elemből álló NEP-skála használata lenne célszerű (Dunlap et al. 2000). Azokban a tanulmányokban, ahol a környezeti viszonyulás és attitűdök dimenziói képezik a fő hangsúlyt, további dimenziók beépítése is eredményes lehet. Ilyen további dimenziók lehetnek a természet megbecsülése (lásd Bogner 2018, vagy más természettel való kapcsolódás skálák), az ökokrízissel szembeni érzékenység (jelen vizsgálat, de lásd még Rhead et al. 2015), a környezetvédelmi aktivizmus (Dono et al. 2010) vagy a biológiai sokféleség fontosságának érzékelése (ennek a dimenziónak a fontosságára utalnak saját, még nem publikált munkák). A környezeti viszonyulás ezen dimenzióinak alaposabb megismerése fontos lehet annak érdekében, hogy jobban megértsük a környezetbarát viselkedés motivációs hátterét, továbbá a változásra való hajlandóságot, illetve a természeti környezet állapotának javítása érdekében vállalt egyéni áldozatokat vagy áldozatkészséget. Egy évtizeddel ezelőtt Milfont és Duckitt (2010) megkísérelték összefoglalni a környezeti attitűdök aspektusait (különböző lehetséges és addig mért alskáláit) a környezeti attitűdök jegyzékében (Environmental Attitudes Inventory, EAI). Az EAI 12 különböző alskálájára és az azóta elvégzett pszichometriai vizsgálatokra (pl. a fent felsoroltakra) támaszkodva érdemes lenne három vagy négy fő dimenziót (azaz magasabb rendű faktort) felvázolni, amelyek lényeges és emellett egymástól többé-kevésbé független összetevői lehetnek az emberek környezeti viszonyulásának. A serdülők esetében a környezeti viszonyulásuk tartalmi struktúrájának szisztematikus feltárására korábban már sor került (Bogner & Wiseman 2002, 2006; Wiseman & Bogner 2003, Johnson & Manoli 2011). Ezeknek a mentális struktúráknak az időben, a különböző korcsoportokban és a különböző kultúrákban való helytállóságát tovább kell vizsgálni. Ez tudja elősegíteni leginkább a mérőeszközök szabványosítását, és hosszabb távon hozzájárulhat a pontosabb és hatékonyabb környezeti nevelési elvek kidolgozásához.