Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


Konklúziók

Mind az emberek környezeti felfogásának, viszonyulásának, mind pedig környezetbarát viselkedésüknek a vizsgálatára mérőeszközök széles skálája áll a kutatók rendelkezésére. A környezetvédelem, a környezetvédelmi szemlélet mérése, valamint a környezeti nevelési módszerek és irányelvek kidolgozásának több évtizedes hagyományai után továbbra is hiányzik a tudományos konszenzus arról, hogy ezen társadalmi folyamatok vizsgálatát szolgáló mérőeszközök közül melyek használhatóak a legjobban, legáltalánosabban. Ahhoz, hogy ezeket a kutatásokat összevethetővé tegyük, és hogy a kumulatív, összegző, szintetizáló kutatásokhoz nagyszámú tanulmány álljon a rendelkezésünkre, széles körben elfogadott, általános célú mérőeszközre van szükség mind a környezeti attitűdmérés (Anderson 2012, Bernstein & Szuster 2018, Bogner 2018, Manoli et al. 2019), mind a környezetbarát viselkedés mérésének tekintetében (pl. Markle 2013, Lange & Dewitte 2019). E vizsgálat kulcsfontosságú információkkal szolgál, amelyek segíthetnek a kutatóknak a meglévő eszközök széles választékában eligazodni és azokból választani, illetve segítik az ilyen típusú mérőeszközök lehetséges fejlesztőit.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave