Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


Diszkusszió

Vizsgálatunkból kitűnik, hogy a használt skálák közül a Megőrzés és a Használat 2-MEV alskálák tételei a legtöbb minta esetén nagyon szépen elkülönülnek egymástól, alátámasztva ezzel a 2-MEV-skála kétdimenziós struktúráját, és annak széles körű alkalmazhatóságát (lásd Bogner 2018, Manoli et al. 2019). Így egy további, az előzőektől független vizsgálattal hozzájárul a 2-MEV-skála strukturális stabilitásának alátámasztását eddig megmutató nemzetközi kutatások sorához, amelyek méltán teszik ezt a skálát és immár több mint 30 nyelvre lefordított változatait az egyik legelterjedtebb és legjobban használható környezeti attitűdmérő skálává (Bogner 2018, Manoli et al. 2019). Vizsgálatunkban egyedül az amerikai általános iskolásokon kapott eredmények képeznek valamelyest kivételt ez alól, meglepő módon éppen az eredeti angol nyelvű változattal vizsgált alminta esetében. A megőrzés alskála tételei itt is szépen, konzekvensen egy faktorba sorolódnak, azonban a használat alskála egyes tételei az általunk vizsgált hármas faktorstruktúra mindhárom faktorában jelentősebb töltetekkel részt vesznek.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave