Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


Minta és mintavétel

A kutatás kérdőívét 18 magyar település 26 általános iskolájában 1250 tanuló töltötte ki tanára jelenlétében 2021. januártól 2021. júniusig. Ezen kívül internetes fórumokon való megosztást követően 14 magyar felsőoktatási intézmény 246 hallgatója is kitöltötte a kérdőívet 2021. januártól 2021. márciusig. A kérdőív online formában került kitöltésre, amely körülbelül 30–35 percet vett igénybe a 7. és 8. osztályosoknál, míg rövidített formában (néhány, a jelen kutatás szempontjából nem releváns kérdés elhagyásával) került kitöltésre, és így körülbelül 20–25 percet vett igénybe az 5. és 6. osztályosoknál, illetve az egyetemistáknál. Az általános iskolák kiválasztása az egyszerű elérhetőség elvén, nem valószínűségi mintavétellel történt. Praktizáló tanárok és az iskolai tanítási gyakorlatukat végző tanár szakos hallgatók segítették a kutatást, így nyolc különböző magyarországi megye iskoláiban sikerült általános iskolás diákokat elérni. Ezekből 2 iskola a fővárosban, 13 iskola megyeszékhelyen, 5 iskola kisvárosban volt, 6 iskola pedig falvak vagy kisebb községek iskolája volt. Az általános iskolás és az egyetemista minta demográfiai összetételét az 5.3.1. táblázat mutatja be. A felmérésben való részvétel az általános iskolák osztályai és az egyetemisták esetében is önkéntes volt. A kérdőív anonim volt, továbbá a felvett adatok és válaszok alapján a résztvevők utólagos azonosítása nem volt lehetséges.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave