Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


Adatelemzés

A statisztikai elemzéseket az R statisztikai és számítási környezetben (R verzió 4.1.0; R Core Team, 2021) végeztem. Az egyes skálák megbízhatóságát jellemző standardizált Cronbach-alfa értékeket a „psych” R csomaggal számoltam, melyeket az 5.1.2. fejezetben leírtak szerint értékeltem. A több kérdőívi tételből számított összetett (átlagpontokat mutató) változók minden esetben közel normál eloszlást követtek, ezért a tanulmányban Pearson korrelációs együtthatókat közlök. Kivételt képez ez alól a szociális kívánatosság skálával való összefüggések vizsgálata, ahol Spearman korrelációs együtthatókat közlök. A 2-MEV-skála két változatának esetében az alskálák tételeinek a 2 vagy 3 faktoros modellhez való illeszkedését konfirmatív faktoranalízissel (fa függvény; „psych” R csomag), varimax rotációval végeztem. Az illeszkedés mutatók közül a TLI (Tucker–Lewis index) és az RMSEA (root mean square error of approximation) indexeket adom meg, amelyek értékére nézve a következő az általánosan elfogadott szabály: a TLI jó illeszkedést mutat, ha értéke nagyobb vagy egyenlő, mint 0,95; az RMSEA jó illeszkedést mutat, ha értéke kisebb vagy egyenlő, mint 0,06 (Nye & Drasgow 2011).

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave