Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

A faktoranalízisek eredményei

A konfirmatív faktoranalízisek eredménye szerint a 2-MEV eredeti 2 faktoros (Johnson & Manoli 2011) modellhez többé-kevésbé jól illeszkedett az eredeti 16 tétel mind az 5-6. osztályosok (1 UTL tétel nem illeszkedett; összes magyarázott variancia = 29,0%; TLI = 0,81; RMSEA = 0,072), a 7-8. osztályosok (minden tétel illeszkedett; összes magyarázott variancia = 31,8%; TLI = 0,77; RMSEA = 0,087), mind középiskolások (1 PRE és 1 UTL tétel nem illeszkedett; összes magyarázott variancia = 31,1%; TLI = 0,84; RMSEA = 0,066) és az egyetemisták (1 PRE tétel nem illeszkedett; összes magyarázott variancia = 29,8%; TLI = 0,70; RMSEA = 0,092) esetén. Hasonlóan a módosított (Bogner 2018) 3 faktoros modellhez is viszonylag jól illeszkedett a módosított 20 tétel, bár itt már több tétel nem illeszkedett jól a 3 faktoros modellhez. Az 5-6. osztályosoknál 3 tétel (2 PRE és 1 UTL tétel tétel nem illeszkedett; összes magyarázott variancia = 31,6%; TLI = 0,88; RMSEA = 0,050), a 7-8. osztályosoknál szintén 3 tétel (2 PRE és 1 UTL tétel tétel nem illeszkedett; összes magyarázott variancia = 35,2%; TLI = 0,87; RMSEA = 0,058), az egyetemistáknál pedig 5 tétel (2 PRE és 3 UTL tétel nem illeszkedett; összes magyarázott variancia = 30,8%; TLI = 0,79; RMSEA = 0,067) nem illeszkedett a 3 faktoros modellhez.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

Pedagógia Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero