Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


A 2-MEV-skála két változatának összehasonlítása

Az ismertetett vizsgálat egyik fő kérdése volt, hogy a 2-MEV-skála két változatának – a 2 főfaktoros modellen alapuló 16 tételes változatnak (Johnson & Manoli 2011) és a 3 főfaktoros modellen alapuló 20 tételes változatnak (Bogner 2018) hasonló nevű alskálái (megőrzés és használat alskálák) mennyire tekinthetőek ugyanazt a környezeti attitűdöt (pszichológia latens konstruktumot) mérő skáláknak. Vizsgálatunk alapján mind a megőrzés, mind a használat alskálák tekintetében megállapítható, hogy a két skálaváltozat jelentősen különbözően méri ezeket a környezeti attitűd összetevőket. A legerősebb korreláció az eredeti 2 főfaktoros skála megőrzés alskálája és az új, 3 főfaktoros skála természet csodálata alskálája között van (r = 0,60–0,71), tehát leginkább ezek tekinthetőek ugyanannak a pszichológiai konstruktumot számszerűsítő mérőeszközöknek. A két skálaváltozat megőrzés alskálái között ettől gyengébb korreláció mutatkozott, leggyengébb pedig a két használat alskála között, mely utóbbiak egymás varianciájának mindössze 18–20%-át magyarázzák meg.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave