A tanulmány másik fő célja volt megvizsgálni, hogy a szociális kívánatosság, azaz a normakövető válaszok adása mennyire befolyásolta a környezeti attitűdök egyes dimenzióinak kiszámolására használt skálák kérdéseire adott válaszokat, ezáltal a skálákra kapott pontértékeket. Továbbá megvizsgáltam, hogy ez a befolyásoló, torzító hatás különbözőnek mutatkozott-e az eltérő korcsoportokban. A normakövető válaszadók, azaz a szociális kívánatosság skálán magasabb pontot elért válaszadók környezettudatosabbnak vallották magukat. Ez a hatás jól megmutatkozott a természet csodálata (APR), a megőrzés (PRE-1) és az áldozatra való hajlandóság (WTS) skálákon. A tanulmány nagyon érdekes, tudomásom szerint eddig máshol ki nem mutatott eredménye, hogy mindhárom környezeti attitűd változó, viszonylag magas korrelációt mutatott a szociális kívánatossággal a legfiatalabb vizsgált korosztályban, a magasabb korú almintákban viszont ez a korreláció – tehát a környezeti attitűdök mérhetőségének normakövetés miatti torzítása az önbevallás során – fokozatosan eltűnt. Tehát az eddigi vizsgálatok eredményei azért lehetnek ilyen zavarosak, továbbá a normakövetés és a környezeti attitűdök, illetve a környezetbarát viselkedés közötti eddig kimutatott összefüggéseknek az erőssége azért mozog tág határok között (lásd bevezetés, illetve még az 5.1. A környezeti viszonyulás és a környezetbarát viselkedés mérése – eltérő mérésmódszertani megközelítések összehasonlítása Diszkusszió részét a normakövetés és a környezetbarát viselkedés közötti összefüggésekről), mert a normakövetés és ezen változók közötti összefüggés erősen korfüggő lehet. Soubelet és Salthouse (2011) kimutatta, hogy az IPIP Big Five személyiségteszt faktorai és a kedélyállapot 18–93 éves felnőtteknél a korral változó módon függ össze a szociális kívánatossággal, de tudomásom szerint ugyanezt a kérdést a környezeti attitűdökkel kapcsolatban nem vizsgálták eddig. Valójában, magán a szociális kívánatosság skálán elért pontszám esetében is azt vártuk, hogy az korosztályonként elérő lesz (lásd például Soubelet & Salthouse 2011), de ebben a jelen vizsgálat nem mutatott ki statisztikailag értelmezhető különbséget.